Seite - 80 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

80 berendezése tekintetében bátran ósszemérhetó Nyugat-Európa bármely hasonló vállalatával. Ez a lukavaci ammoniak-, szóda- és chrom-gyár, melynek termékei elsó helyet foglalnak el a világpiaczon. Ilyenformán a sekély vizú kicsinyke Spreéa vôlgye kimeríthetetlen sós- forrásai, dús kószéntelepei és tómérdek sok fája miatt nem csekély fontosságú. E természeti kincsei és a miattuk keletkezett ipartelepek adják meg az egész táj jellemzó vonásait, ugyanezek ütik rá bélyegüket a vidék egész nyilvános és társas életére is, s hatásuk nem kevésbbé látszik az egész vasútvonalon, mely e tájat átszeli. Az állomásokat fürészmalmok, faraktárak, bórszárító pajták, vagy répa-lerakóhelyek hirdetik. Ezek miatt csak alig juttathatunk egy-egy futo pillantást a Spreía kôzéprésze mentén elterúló s angol kerthez hasonló szép tájnak, a melynek gyónyórú facsoportokkal tarkázott kóvér rétjei lassacskán a Djedinska-planina lombos erdó borította dombjaira lejtenek fol, majd pedig a Konjuh fenyvesei felé, melyeknek kékló szélvonalai a déli oldalt határolják. E hegyek kôzûl csak az Ozren lép ismét kôzelebb, s a szántófóldek ôvezte Petrovoselo állomástól az árnyas, mezós kózéphegység vidékén át lovagló ôsvény visz az említett hegygyel egynevû régi gôr.-kel. kolostorhoz. Ozren ódon templomocskájában még látszanak ama kózépkori falfestmények nyomai, melyeket a jámbor Strahinja pópa keze alkotott. De az Ozren erdeinek csóndjébe temetkezett barátkolostor világtól elvonúlt magánya már nem illik a SpreCa mellékének hangos, silrgó életmozgalmába. Jóval illóbb ehhez Gra¿anica , e barátságos tiszta városka a benne lévó mohamedán hittudo- mányi iskolával. E helyet szárnyvasút kóti egybe a fóvonallal. A „Magjarska Vrata" (magyar kapu) nevú róvid szoroson órókké jônnek-mennek a donga- halmazokkal és kószénnel megrakott rendkivúl hosszú vonatok. ószszel pedig véget nem ér a czukorrépát szállító tehervonatok sora, melyek a SpreCa szoroson át s a hosszú Boszna-hídon keresztul Doboj felé robognak, a honnan a boszniai Manchester felé elágazó szárnyvonal kiindúl. A mérhetetlen kószéntelepeket rejtó Majevica vidéke kôzepén egy elég jó karban lévó régi várrom a hajdani srebreniki bánság emlékét s az itteni ezilstbányáknak és pénzverónek szinte mondaivá fakúlt hírét órzi. Valaha a Majevica erdei egészen a Száva partjáig értek, a hol oly hatalmas pagonyokat alkottak, a minóket a folyó mentén még ma is láthatni a szlavóniai parton. Ma már azonban a boszniai részen ilyeneknek csak gyér nyomai mutatkoznak. A hajdani folyammenti erdóség jellemzójeúl tekinthetó a Raía és Velinoselo kózótti Gromzel mocsár. Kerek szigethez hasonlóan terúl