Seite - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

82 ez a Száva és a Drina egy-egy ágától átkarolva, s mind a két partról csak csónakon lehet a Gromzel mocsarainak és gödreinek útvesztójébe jutni, a melyben a Posavina legszebb pagonyának az egész országban páratlan buja nóvényzete tenyészik. A mocsáros talajt súrú cserjés bozót lepi s a hatalmas tölgyek, szil- és nyárfák óriási törzscire kúszó nóvények indái kapaszkodnak föl. Valóságos isteacsapása itt a tomérdek szúnyograj, meg a sok hangya, melyek gyakran egész föl a koronájukig ellepik a tölük vöröslö fatörzseket. A Gradiskától kezdve a Száva egész alfoldjét jellemzó halász-sas és a fekete kánya kiválóan kedveli e pagonyt, a hol százával fészkel a kócsag, bóséges táplálékra lelvén a mocsarak békáiban és halaiban. Nem is hinnók, mennyire élénkíti e sík táj egyhangúságát egy-egy ilyen kócsag-telep. A szép madarak hófehér szárnyait sokszor messze Szlavónia és Szerbia fölött láthatni az ég azurkékjére rajzolódni. Kár, hogy csak késón érkeznek e tájra s már augusztus- ban megint útra kelnek újon költött fiaikkal. Távozásuk után az ösz igen hamar megfosztja lombjuktól a fákat és cseijéket; a víz áradni kezd, s végúl a tél beálltával egészen befagyott tó jégpánczélja zárja korúl a letarolt, kihalt ligetet. A Száva és a Drina közötti egész szöglet egy nagy mocsár, melynek lecsapolását azonban a két folyónak majdnem egyenlö színtája lehetetlenné teszi. A hol a talaj a hegyek felé kissé emelkedik és vastag televényréteg borítja a foldet, ott áll az egész komyék fölött uralkodva a Posavina leg- nevezetesebb és legnépesebb városa, az élénk kereskedelmú Bjelina. Had- viselési és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos helyzete, népes volta és kiváló nevezetességú szilva-, marha- és sertésvásárai könnyen elnézhetóvé teszik, hogy egyéb érdekességnek és minden szépségnek híjjával van. A sík- földön fekvö boszniai városok különben mind egyszabásúak : a széles íitak mentén sóvények, kertkerítések és apró házak, a vásárnegyedben a szokott alacsony fabódék, a mecsetek oldalán is rendesen csak fából ácsolt alacsony minaret, s a lakosság felekezeti megoszlásához képest még egy vagy két templomocska. Nyáron át sok a por, télen pedig ép annyi a sár. Ilyen korúl- belúl Bjelina is. S ha a Carsijában, a kereskedó-negyedben meglátszik is a lakosság jómódja, az egész város képén ez nem igen változtat, a mint nem sokat lendítenek rajta az újabb építkezések sem. Bjelina kOrnyéke azonban már nagy változást mutat, mióta a bozót meghátrált a mélyen szántó aczél-ekék elótt. A magyarországi „svábok" telepe, a Bjelina melletti Franz Josephsfeld, itt is szembetúnó változást okozott a táj képében. A nagy négyszógú falu