Seite - 91 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

91 De magàban a Krajinâban is sok visszaélést és erôszakossâgot okoztak a tôrvénytelen âllapotok, melyekhez bajszerzôkûl még az itteni gazdasâgi âlla- potok is hozzâjàrûltak. Azért hajdan e vidékrôl ez a közmondäs jârta : Krajina je krvava haljina, vazda hrana vuka i hajduka. (A Krajina véres ruha, farkasok és hajduk hona). Vak gyûlôlettel âlltak itt egymâssal szemben az emberek, s mig a mohamedânok a vârosok és erôsségek falai közt kerestek oltalmat : addig a râjah, a keresztény jobbâgy, a zord fensik pusztâjân talâlt menedéket. Ha pedig a két fél közt teljes szakitâsra kcrûlt a dolog, kapta magât a keresztény, fölszedte a sâtorfâjât s asszonyostul, gyerekestul és Bihics. marhâstûl együtt âtkelt a hatâron, melyet aztân sokszor soha sem lâtott meg tôbbé. Elôbb azonban csôvât vetett a kis hajlékâba, s kezébe kapva „szâraz puskâ"-jàt (suha puSka), nekivâgott a hegységnek. A hol az Ilica-planina egész ezer méterig nyiilô zordon sziklafalai a Butesnica hatârpatak felé néznek, Ott torkollnak ebbe a nyugat felôl, egy rövid szakadozott vôlgybôl jôvô Fekete patakok (Cmi-potoci). Ezek jelzik egyûttal Horvâtorszâg és Dalmâczia felé a hatârt, s minthogy torkolatuknâl bosnyàk terûletet is érintenek, mellettük hârom orszâg hatàra szögellik össze, miért is e helyet „Tromegja"-nak, vagyis „Hârmas hatâr"-nak hijjâk. Itt a hajduk földbe âsott putrikban és sziklaüregekben ügy, a hogy, nagy keservesen eltengethették életûket olyankor is, mikor egyebütt mâr sehol sem volt mara- 12*