Seite - 95 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 95 -
Text der Seite - 95 -
95
alászállva a tulajdonképeni határvidék terúl. Van ¡s itt elég órház és határ-
állomás. KOrúlbelúl ugyanannyi, a hány magaslat; de valamennyinek a falai
fódéí nélkül merednek, mert a vége mindnek túzvész és pusztúlás vala.
E karszt-hegyhát széléról Bihács fólótt ellátni egészen a Veliki-LjutoCig, aztán
a folyó mentén lefelé az Una szakadékai mellett és éjszaki irányban a „ Ljuta
Krajiná"-ra egészen a horvát terúletig. Nyugaton a szegélyzó magaslatok
hoszszában még láttávolba esik egy hegygerincz tetején egy mecset, mely
még a rturijai vad tórókók" emlékét órzi; tovább számos tanya kozepette
Izacié, a hajdani rablófészek, melyet Klokot faluval együtt 1810-ben a franczia
Marmont tábornagy keményen megbüntetett s horvát katonáinak kifosztoga-
tásra engedett át. S 1835-ben mégis csak újra ostrommal kellett Waldstatten
tábornoknak megint bílntetésból bevennie, és hamvaiból azóta sem éledt fól
tóbbé, mert nem sokkal utóbb Omer pasa teljesen megtórte a kapitányok
uralmát. Az éjszak felé tartó tekervényes útakon gyakran sajátságos kara-
vánokkal találkozunk: egész családokkal, melyek mindenestúl, sokszor sulyos
betegeiket is iriagukkal czipelve, Gata gyógyerejú kénesforrásai felé tartanak.
A betegeket a „sala" nevú, két ló kózé fogott, rudakon függó targonczán
viszik, mely ugyancsak meghimbálja és jól ósszerázza óket, míg a kénes
pocsolyákig érnek, a hol fóldból és fonott sóvényból tákolt putrikban
tanyáznak és órák hoszszáig hevernek a kénes lápban. Hogy már a rómaiak
is ismerték és értéke szerint meg is tudták beesúlni e helyet, azt egykori
épúleteik számos rommaradványa bizonyítja. A kórnyék ma egészen lakat-
lannak látszik, de ha letérünk az Csvényról s rézsútos irányban átvágunk az
erdón, nyájakra és majorokra akadunk, melyek azonban mind elszórtan és
magánosan s lehetóleg elrejtózve állanak. Asszonyok és gyermekek félénken
megriadva menekúlnek és elfódik arczukat még azok is, a kik nem moha-
medánok. A dolinákban szántanak; amott szénaboglyát raknak s állatokat
pányváznak ki, de mindebból semmi sem látszik meg az útról. S ha kiértünk
az erdóból, akár a kígyódzva kanyargó Mutnica folyócska, akár a kék vizú
Korana mentén megint szabad a kilátás a hegytetókre, melyeken az említett
órházak és tanyák állanak.
Prosiíeni-Kamennél a horvát parton még egy nagy, várkastélyszerú
épúlet áll a határórvidék korából; de ez is leégett, s ma a Korana hídján
a horvátok és bosnyákok békéscn kózlekednek egymással. A Korana mentén
kukoricza terem a sánczokon. A mellettük emelkedó kis dombon áll Trzac
eróssége, s tovább folyvást a Korana mentén, réteken, foldeken és erdókón át
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch