Seite - 95 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

95 alászállva a tulajdonképeni határvidék terúl. Van ¡s itt elég órház és határ- állomás. KOrúlbelúl ugyanannyi, a hány magaslat; de valamennyinek a falai fódéí nélkül merednek, mert a vége mindnek túzvész és pusztúlás vala. E karszt-hegyhát széléról Bihács fólótt ellátni egészen a Veliki-LjutoCig, aztán a folyó mentén lefelé az Una szakadékai mellett és éjszaki irányban a „ Ljuta Krajiná"-ra egészen a horvát terúletig. Nyugaton a szegélyzó magaslatok hoszszában még láttávolba esik egy hegygerincz tetején egy mecset, mely még a rturijai vad tórókók" emlékét órzi; tovább számos tanya kozepette Izacié, a hajdani rablófészek, melyet Klokot faluval együtt 1810-ben a franczia Marmont tábornagy keményen megbüntetett s horvát katonáinak kifosztoga- tásra engedett át. S 1835-ben mégis csak újra ostrommal kellett Waldstatten tábornoknak megint bílntetésból bevennie, és hamvaiból azóta sem éledt fól tóbbé, mert nem sokkal utóbb Omer pasa teljesen megtórte a kapitányok uralmát. Az éjszak felé tartó tekervényes útakon gyakran sajátságos kara- vánokkal találkozunk: egész családokkal, melyek mindenestúl, sokszor sulyos betegeiket is iriagukkal czipelve, Gata gyógyerejú kénesforrásai felé tartanak. A betegeket a „sala" nevú, két ló kózé fogott, rudakon függó targonczán viszik, mely ugyancsak meghimbálja és jól ósszerázza óket, míg a kénes pocsolyákig érnek, a hol fóldból és fonott sóvényból tákolt putrikban tanyáznak és órák hoszszáig hevernek a kénes lápban. Hogy már a rómaiak is ismerték és értéke szerint meg is tudták beesúlni e helyet, azt egykori épúleteik számos rommaradványa bizonyítja. A kórnyék ma egészen lakat- lannak látszik, de ha letérünk az Csvényról s rézsútos irányban átvágunk az erdón, nyájakra és majorokra akadunk, melyek azonban mind elszórtan és magánosan s lehetóleg elrejtózve állanak. Asszonyok és gyermekek félénken megriadva menekúlnek és elfódik arczukat még azok is, a kik nem moha- medánok. A dolinákban szántanak; amott szénaboglyát raknak s állatokat pányváznak ki, de mindebból semmi sem látszik meg az útról. S ha kiértünk az erdóból, akár a kígyódzva kanyargó Mutnica folyócska, akár a kék vizú Korana mentén megint szabad a kilátás a hegytetókre, melyeken az említett órházak és tanyák állanak. Prosiíeni-Kamennél a horvát parton még egy nagy, várkastélyszerú épúlet áll a határórvidék korából; de ez is leégett, s ma a Korana hídján a horvátok és bosnyákok békéscn kózlekednek egymással. A Korana mentén kukoricza terem a sánczokon. A mellettük emelkedó kis dombon áll Trzac eróssége, s tovább folyvást a Korana mentén, réteken, foldeken és erdókón át