Seite - 97 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

97 falvak házai ellenben újak. Minden darabka mivelhetö földet megmunkálnak, s a satjerdö lassacskán szálassá növekszik, mivel ma már senki sem gyújtja föl, hogy belóle a haramiákat kipörkölje. Velika-Kladusa, melynek romjai fcnsíkká szélesedó tetóról néznek a ma már békés országba, a Krajina hóseinek egy sajátszerú faját látta hajdan falai között: azokat a mohamedán lovagokat, kik a gyámoltalanok és gyengék oltalmazói voltak az óket szorongató keresz- i H Krupa város. tény szomszédok ellenében. A bosnyák hós-énekek kivált a három Hrnjica testvért ünneplik, a kiknek emlékét Velika-Kladusában még egykori kulájuk romjai örzik; s a vidéken még ma is mutogatják egy lapos sziklán Hrnjica Mujo kedves lovának a patkónyomait, valamint azokat a kisebb vájatokat, melyeket állítólag az 6 lándzsája vésett a kóbe. A határszéli helységek kozúl legnagyobb Vrnograí, melynek egy sziklatetón álló eróssége uralkodik a Glinica kis szorosa és az Oblajba vivó út fölött. Az új országút a hajdan igen jól megerósített Buzim, a Keglevics és a Jellachich grófok torzsfészke 13