Seite - 100 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

ioô . még ma is nevezik, hajdan nevezetes hatârvâr és ârulerakôhely voit, de ma mar teljesen elvesztette a ki- és beviteli kereskedelemre nézve egykori fon- tossâgât. Az erôsséget Laudon tâbornok épittette fol, mikor husz napi ostrom utân bevette ; ma màr azonban csak csekély rommaradvâny jelzi a helyét. A fâbôl épûlt laköhazak majdnem mind czölöpökön âllanak, mert a Szâva évenként kétszer végig hömpölyög âradatâval a kövezeden ûtczâkon. Ellenben a török hâborûk idejében gyakorta emlegetett Dubicza ùjabban egészen megifjodott s kertekkel diszlô csinos vârossâ lett, mely élénk forgalom jeleit mutatja. Innentôl kezdve megvâltozik az egyhangu lapos partszéli tâjkép, a magaslatok mind a két oldalon az Unâig nyomülnak, és a egymâssal szemközt allô Bosnyâk- és Ylorvâï-Kosfajnica mâr hegyoldalak kôzé ékelvék. A két vâroskât összekötö hidat egy, a boszniai parthoz közel esô megerôsitett sziget ôrzi, mely egykor a Zrinyieké volt. Akkor azonban ez erôdôt még nem övezte a folyô vize, hanem a török parttal ôsszenôtt félszigeten âllott. E vârosok voltak a megszâllâs elôtt a Horvâtorszâggal valô kereskedelem közvetitöi. Az orszâg belsejébôl a Sana völgye volt a forgalom utja a hatârszél felé, s ezen a völgyön épûlt még a török uralom idején az orszâg elsô vasütja, mintegy elôhirnôkeûl az orszâg jôvendô nagy gazdasâgi âtalakûlâsânak. A régi banjaluka-novii, késôbb Doberlinig és Kostajnicâig meghosszabbitott vaspâlya még ma is forgalmi ut. Rég fôlôslegessé tette mâr ez a nehézkes török vitorlâs bârkâkat, melyek Prijedorbôl hajdan érczekkel és gabonâval megrakodva a Sanân és az Unân lefelé eveztek. D ober lin mostanâban fûrész- malmai révén, melyek a Crnagora erdôvidékérôl leûsztatott fât dolgozzâk fol, falubôl mâr majdnem vârossâ fejlödött, s a régi Novi végtelen hosszu ûtczâival, az Unât és a Sanât ellepô csônakjaival és tutajaival, ma mâr szintén emelkedik. A lapâlyon fekvô Banjaluka példânyképeûl tekinthetô a Balkân-félsziget közepes nagysâgù mohamedân vârosainak. Minden hâz egy-egy külön âllô major, mely hevenyészve ôsszetâkolt magas deszka palânkjai közepette olyan, mintha csak most hordtâk volna helyére valahonnan a mezôrôl vagy erdôbôl. A keleti ember, valamint az idôvel nem szâmol, a térrel sem igen gazdâlkodik, s igy aztân Banjaluka a kedvezô helyzettel élve, kilométerekre terjeszkedett ki ùgy hoszszâban, mint széltében. Lazân sorakozô vârosrészeit kertek, tâgas terek és széles utczâk vâlasztjâk el egymâstôl, bô helyet hagyva napfénynek és levegônek, kerti nôvényzetnek és folyô viznek. Banjaluka régebben a boszniai pasâk székhelye és az orszâg egyik leggazdagabb, tekintélyesebb v kereskedôvârosa vala. Az ô-vâros, a délen lévô Gornji-Seher, a Vrbas szoro-