Seite - 109 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

109 Jajcza Pliva-kapuja elôtt elhaladtában távoli orgonaszó búgásával zúg tova a víz. Itt szélcs híd vezeti át a Pliva folyón az országútat, míg a jobb- parton keskeny gyalogôsvény vész el csakhamar a zöldben. Ezen haladva, már néhány lépéssel odább a mcrcdek lejtök között vadúl rohanó vízzuhatag kôzelében vagyunk. Rozoga malmocskáktól élénkített s hatalmas szilfák és fúzek lombjával zóldeló számos kis sziget emelkedik ki a forgatagok közul az árnyas szorosban. Hészlet a jajczai katakombákból. S ime egyszerre mindenfelól sziklaormok kôzé zárva, harmincz méternél magasabb falról zuhan le a folyó egy szurdokszerú völgybe, a hol, mint a nép szavajárása mondja, a Vrbas „elnyeli" a Plivát. Szinte fölöslegesnek látszik Jajcza természeti szépségei mellett még a hely miiltjáról is megemlékezni. A torténetíró azonban, kinek az a föladata, hogy Bosznia évkônyveiben évszázadok ûres lapjait szercplôknek és eseményeknek legalább halvány rajzaival töltse be, Jajczát a maga múvelódési korével együtt buzgó kutatás tárgyává teheti. Jajcza alapítójának, a hatalmas Hrvoja fó vajdá--