Seite - 116 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

1 16 hasadékba szorúlt várost, melynek házai meredeken emelkednek egymás fölött a vasút felöli oldalon. De még meglepóbb a látvány a Du brava szélétól: turbános lovasok tánczoltatják paripáikat, lomha ôszvérek haladnak át a számos ostrom nyomait viseló kapun, s aztán a síri csöndben mintegy kôvé dermedten álló város és a régi cziprusfa árnyékában meghúzódó meeset; egészen alant, a szakadék mélyén a tajtékzó Narenta, a melyen révész- csónakok himbálódznak. Egy rövid, zôldelô mellékvôlgy, melyben Zitomisljié régi görög-keleti kolostor és szegényes temploma látható, szakítja ketté a balparti sziklafalat. Ennek itt még magasabbra emelkedó ormain van a nagy dögkeselyu legnépesebb tanyája a Narenta mentén. Hirtelen megszakad a baloldali partfalak vonúlata, s mint a Boszna forrásvidékének bejáratánál, itt is egész váratlanúl egy hegyek övezte nagy sikság, a Bisée-polje tárúl elénk, melynek felsó végén, a hol a Narenta egy szorosból tör elô, a tartomány második városa, Mosztár fekszik. Azt mondtuk, egészen úgy, mint a Boszna forrásvidékén, s mégis mily más itt a táj ! Hiányzik a szelid elóhegyek válto- zatos sánczolata s mögöttük a csábító szépségú magas hegység vonalai; ellenben tagozatlanúl merednek égnek a síkságból a szürke hegyfalak és kótuskók, melyeknek egészen kilátszik a rétegzôdése, s alakjuk és szerkezetük gyakran egészen olyan, mint a le nem vert szivarhamu. Kopár, zordon fonsé- güket csak feketés, tövises dudvabokrok tarkítják. A város sem ragyog valami csábító kellemmel, hanem szürkén emelkedik a távolból a szürke háttéren, s a szerajevói mezö üde zöldje helyett itt csupa mészdúczok fehérlenek. Száraz sivatag, melyen csak itt-ott tud ellentállani egy-egy cserjeszerúen elcsene- vészedett, mandolafa-levelú körtefa a bóra mindent ellenállhatatlan eróvel elsöprö erejének. A mészkó-medrében búskomoran hömpölygö Narenta, mely a hosszúkás négyszôg alakú mezóséget két háromszogre osztja, szintén nem járúl hozzá a táj élénkítéséhez. Csupán a párátlan déli égrôl letûzô nap ragyogása, a tiszta levegöben oly nyugodt fényú nagy csillagok és az olasz- országiasan enyhe éjszakába szurödö hold tejfehér világa árasztanak életet a holt sivatagra. Eddig a foldmívelés a Bisée-poljének csupán a bóra eilen védett keleti széleit hódította meg. A mészgôrôngyôk között alacsony tókéken érik a tüzes, nehéz illatú mosztári bor a Pod-Velez alján, mely a Bjelo- és Bisée-polje keleti párkányát egész hoszszában határolja. E hegyvonal meglepó hatásának az az oka, hogy a völgy síkjáról minden átmenet nélkül felszökkenö meredek lejtök i .000 méternyi magasságra emelkednek, míg a keskeny kopár fó