Seite - 127 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

127 Minden oldalröl szinfalakhoz hasonlöan elörenyomülö hegysänczok es sziklaöriäsok között hatol be a pälya a Konjica völgykatlanjäba. A legnagyobb reszt mohamedän lakossagu väroskäban a häzakon meg a herczegovinai kö tetöket lätni. De a Borasnicätöl egyenest Konjicäba lefutö zöld Bjela-völgy laköi azon eredeti faragäsu didfa-lädäk (sanduk-ok) keszitesevel foglalkoznak, a melyekben a menyasszony a kelengyeje Iegbecsesebb reszet tartogatja. Itt er veget a Narenta közepsö szakasza is, a melyen keresztül a väros legnagyobb A Rama völgye. ekessege, az öt ivü török köhid vezet. A mosztäri hidon kivül regebben ez közvetitette a Narentan ät az egesz forgalmat, es ezen at haladt az Ivan- nyeregröl leereszkedö tit is a mär emlitett iränyban toväbb Mosztär feie. Lätnia kell az embernek e törtenelmi nevezetessegü kereskedelmi es hadi üt roppant nehezsegeit, hogy fogalma legyen azon öriasi akadälyokröl, melyek legüjabb ideig a Bosznia es Herczegovina közötti közlekedest gätoltäk. A hegyek koszo- rüzta szep Borke-tö, mely ez üt menten esik, alig nyüjt annak färadalmaiert kellö kärpötläst. A magaslatok azon nagy lanczolataban, mely a Fojnicai öshegysegtöl kezdve Bjelasnica, Treskavica es Zelengora neven összes mellekägaival