Seite - 159 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

159 de egykor kétségtelenúl sokkal meredekebbek voltak és gerinczükön palánk erósítésük is volt. A sánczok elótt gyakran árkok húzódtak, a bejáratok elótt védó elósánczok és itt-ott fa tornyoknak halomszerú alsó építményei is emelkednek. A hol a magaslat párkánya sziklaszakadék volt, ott a sáncz- védelmet mellózhették. Ezek a sánczépítkezések Boszniára és Herczegovinára nézve nagyon jellem- zetesek. A többi összes lelt tárgyaknál határozottabban mutatják ezek, hogy e terúletnek az óskori kulturája hegyi pásztor-múveltség volt. Mint tudjuk, ugyanez idóben más, lapályosabb vidékeken a sík földön kunyhótetóket alkottak és egy ideig arra való terúleteken az ilyen falvakat czóloprácsozatra is építették. Hogy bizonyos korúlmények közt Boszniában is szokásos volt az építkezésnek e módja, mutatja az ország éjszaknyugati sarkában, Bihács mellett levó ripaéi czolópépítmény. De ez tisztán helyi, viszonylag késó korú és rövid életú jelenség, mely a bronz- és elsó vaskorból való, s azon túl nem is terjedt. Korúlsánczolt magaslatokon azonban még sokkal késóbb is szerettek lakni. Sokan római korbeli nyomok is vannak, vagy pedig ép ebben az idöben, mint Debelobrdo is, új köritö falakat is kaptak. Az elsó fémek itt is a réz és a bronz voltak. Tiszta rézkor ezen a terúleten lelt egyes, habár nem ritka rézkalapácsokból, kettós baltákból és csákányokból még meg nem állapítható. Mindamellett e tárgyak a legrégibb fémkorszaknak Szerbiából, Horvátországból, Magyarorsz;igból és Dalmácziából ismeretes jellegzetes formáit mutatják. Jogosan elismerhetjük tehát a tiszta réznek bizonyos korbeli elsóbbségét a bronznak ismert czin- és rézotvozet fölött. A bronzkor Európa egész déli részén, sót, mint látszik, föl a felsó Dunáig, jóval rövidebb ideig tartott, mint kozepén és éjszaki részein. Ezért tehát Boszniában is sokkal gyércbben van képviselve, mint az elóbbi újabb kókorszak és a kóvetkezó elsó vaskorszak. Okát kónnyen beláthatjuk. Mint Butmir mutatja, sokáig ragaszkodtak az újabb kókorszaknak mélyen gyokeredzó kulturájához, s mikor azután a közel esó déli vidékekkel való forgalom nóve- kedvén, a fémek ismerete és használata elterjedt, viszonylagosan hamar, kórúl- belúl a Krisztus elótti utolsó évezred kezdetéig, a vasra tértek át, holott Kozép- és Éjszak-Európában a bronz-múvelódésnek helye és ideje volt arra, hogy tartósabban meghonosodjék és késóbben a vas benyomúlásának is sikeresen ellentálljon. E tekintetben Boszniához képest a közeli Magyarország is Ejszak-Európához tartozik és kifejlett bronzkora, mint az egybevágó formák tanúsítják, Bosznia elsó vaskorszakával egykorú. Hanem azért Bosznia és