Seite - 163 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

163 a nyugat egy részét kiragadták a benszülöttek birtokából, a kiket dél felé szorítottak s ott más illyr törzsekkcl való harczban elzüllcni engedtek. A kelták bekôltôzésével kezdôdik Boszniában a foldmívelés korszaka. Mindamellett ez a terúlet természeti alkotásához képest máig fóképen pásztorfold maradt. Harczias szántóvetó népnél, a milyen a kelta volt, rendesen nem az egész nép foglalkozik a foldmíveléssel. Egy része harczi fönökökböl és henye fegy- veres nemességból áll, mcly maga hclyett az alárendelt munkásokat, többnyire Jezerinei sír-leletek: cserépedények, bronz- és vastárgyak. valamely meghódított népség maradványait dolgoztatja. A fold a nemesi nemzetségeké. Alkalmasint itten is így a kelta hódítók a foldmívelésre szok- tatták az ott maradt és szolgai sorsba jutott illyr óslakókat és már akkor meg- alkották azt a szervezetet, a mely annyi évszázadon át a mai napig fonnállott. A kelta uralom korszakának legkiválóbb lelóhelye éjszaki Boszniában két síkfoldi temetó : az egyik Sanskimost, a másik Jezerine mellett. Mindkettó egy „kelta-illyr" keveréknépnek, Strabo szerint a japodoknak keriiletében feküdt, mely népnek a magva kétségtelenúl illyr volt. A sanskimosti temetó 21*