Seite - 165 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

165 van, a melyek a Balkán-félsziget éjszaknyugati sarka, meg az antik múvelódés kózéppontjai kozt való kOzlekedésnek útját állották. Hellastól keletre és délre az amúgy is eléggé nagy távolságot a kózbeesó országoknak hegy- rendszere még nagyobbá tette, nyugat felé pedig az Adria veszedel- meivel sokáig elijeszthctte az idegen telepúlóket, mindaddig tudniillik, a míg jobban fekvó és biztosabban elérhetó parti vidékek kinálkoztak számukra. Keresetre vágyó pho- niciai és goróg kal- márok — emezek bi- zonyára már a keresz- ténységet megelózó VI. és V. évszázadban — megtelepedtek ugyan egyes dalmát parti helyeken és szigeteken, útjuk iránya azonban tobbnyire éjszaknak tartott, hová óket jóvedelmezóbb keres- kedés csalogatta. Az Adria legbelsóbb sarka felé tórekedtek, a hol a borostyánkó-szállító útak egyike a tenger- hez ért és a hol, kivált a venetek gazdag feld- jén, saját gyári termé- keiknek jó kelendóség kinálkozott. Csak a IV. század elsó felében fordúlt jobbra a dolog, mikor góróg gyarmatosok, a kik részben a távoli Parosból és Knidosból valók voltak, az Adrián kereskedelmileg, sót politikailag is érdekelt syrakusai tyrannus, idósebb Dionysius védósége alatt Lessinában, Curzolán és Lissában állandóan megtelepedtek, mi által dél felé tartósabb forgalom létesúlt. Ez új gazdasági alakúlásból elsó sorban természetesen a partmenti tórzsek láttak hasznot, a melyeknek ügyeibe az új tórvények nem sokára politikailag is beavatkoztak. Római leletek: Apollo, Gorgon-f¿¡, stb.