Seite - 168 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

168 Kózigazgatásilag Bosznia, mintegy a Banjalukán átvonúló szélcsségi foktól kezdve, továbbá Herczegovina és Szerbia nyugati része, a novi-pazari szand- zsákság és Montenegro a mai Dalmácziával együtt egy tartománynyá egye- síttetett, a melynek elöbb Felsö-Illyricum, azután Dalmatia volt a neve. A Száva-menti keskeny lapály a két Pannoniához tartozott. A legfóbb tartományi hatóságoknak (a helytartónak, pénzügyi igazgató- ságnak, az aranybányák kezelóségének) székhelye Salona volt; ez volt a tartományi gyúlés helye is, a melyben boszniai városok, így Zenica (akkor Bistua) szintén képviselve voltak. A legfóbb igazságtfzolgáltatás nem volt annyira kózpontosítva; három bírósági kerúlet volt: a scardonai, salonai és naronai convent. A bihácsi kerúlet példáúl Scardona joghatósága alatt állott. Mint a nagy illyr vámkerúletpek a Duna mentén az Inntól a Fekete tengerig fekvó minden tartománya: Dalmáczia is vámsorompókkal volt körül- véve. Krajinába példáúl a tengeren szállított árúkat a zenggi vámon át kellett bevinni, a szerb határ felé fekvó kerúletek vámvonala pedig Guberevcében volt. Az ország maga számos járásra és városi kerúletre oszlott, melyeknek hatóságai az alájuk tartozó, gyakran igen nagy terúleten kózigazgatási és bíráskodási joghatóságot gyakoroltak. Az elsó idóben, a városok alakítására még alkalmatlan kórúlményekkózótt, sokkalta több volt a vidéki járás. Az ilyen civitas élén, mint a japodok járásában nem rég talált fólíratos kóvekból meg- tudhattuk, rendszerint egy, az illetö törzsböl kiszemelt s a kormányhatalom által kinevezett járási fönök (praepositus) állott, a ki mellett benszülött neme- sekból (principes) alkotott tanács muködött. Más tórzsek, így a daesitiatok és a maezaeók, a birodalmi hadsereg tisztjei alatt állottak. Lassanként ez az ország is mind jobban elrómaisodott; a járási közön- ségek városi kerúletekké alakúltak át, melyek csaknem kivétel nélkül ben- szülöttekböl állottak, a kiknek latinságot vagy római polgárjogot adtak. A legnagyobb, maig ismeretes municipiumok és czímzetes coloniák: 'V Bistua-Zenica, Delminium-Zupanjac, a Srebrenica melletti Domavia-Gradina, a Zajec melletti Pelva-Sarici, stb. Számos másnak csak kiterjedt romhelyét ismerjük, nevük még ismeretlen. Mindezek az akkoriban szokásos kózségi berendezésekkel: fílrdókkel, basilikákkal, curiákkal, templomokkal, tiszteleti emlékekkel birtak. Urbs Romának Zenicában szentélye volt. Egyes városok, példáúl Ilidze és Stolac, nagy, gazdag színezetú mozaikokkal pompásan diszített magán- és kózépúleteikkel vetélkedtek a birodalom legfejlettebb tartományainak nagyobb helyeivel is.