Seite - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

172 A kôzépkor emlékei. Azokat a néptômegeket, melyek a IV. századtól kezdve Európát clárasztották és Boszniában is elterjedtek, az utókor csakis abból a szôrnyû romboló munkából ismerheti meg, a melyct itt véghcz vittek. Mig a szom- szédos Pannoniában a gótok, avarok és hunnok hátrahagyták a maguk sajâtos múvelódésének némi csekély maradványait : Boszniában eddig e kotból semnii- féle emlékre sem akadtak. A római Dalmáczia, legalább az a része, a mely a belföld felé terjedt, már a gótokkal való elsô ôsszeûtkôzésnél meghódolt s ezek az összes virágzó római városokat és telepítvényeket foldúlták. Stolac, a Posusje melletti Gradac, Domavia és sok más a foldszínéig széthányatott úgy, hogy az utánuk kóvetkezó barbárok pusztító kedve számára alig maradt még valami. A lakosaiktól elhagyott helyek örökre pusztaságokká lettek. Csak a szlávok bevándorlásával kerúlt ez országba annyiban múvelódési elem, hogy ezek a pusztává lett földön mint szántóvetók és marhatenyésztók meg- telepedtek. Ez idótól fogva a régészeti kutatás számára elégtelen ugyan, de mégis a kôzépkor sôtétségét némileg eloszlató sugarak derengenek. fóllehet a parti vidékeken a római, vagy helyesebben rómaivá lett elem tovább élt, Boszniában a római múvelódés számára alkalmas talaj egy csapásra elveszett. E jelenség okát fókép a megtclepedés külonféle módjábán kell keresnünk. Míg ugyanis a latin gyarmatosítás kozpontosító természetú volt és kiterjedt városi kozigazgatást létesített, a szláv telepúlók az egész területen elszórt tanyákra oszlottak szét, nem becsúlve a szomszédságnak s a társaséletnek azt a kôtelékét, a mely népi és múvelódési érdekküzósségre vezet. Az ilyen korúlmények a múvészeti ipari tórekvések folvirúlását lehetetlenné tették s megmagyarázzák a korai kózépkorból való emlékek, nevezetesen az építkezések teljes hiányát is. Dicséretes kivételt egyedúl az egyházi építkezés tesz. A kereszténység eredetileg a római múvelódés egykori fófészkeire szorítkozott s azokban bizonyos számú épúletet emelt, melyek a régi városok romjain újíttattak meg és a boszniai kôzépkor múvészeti tevékenységének egyetlen bizonyságáúl tekinthetók. Az összes, eddig Boszniában ismeretes kora keresztény templo- mok római romterúleteken vannak, így a Stolac melletti Vidostakban és a Trebizat mentén levó Borasiban levó kápolnák, továbbá a Travnik melletti GornjeTurbeban, Zenicában és a Visoko melletti Dabravinában levó bazilikák.