Seite - 177 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

177 A bosznial temetökkel ellentetben a herczegovinaiakat az epiteszeti diszites jellemzi, mert itten a tumbäkat gyakran domborü müben faragott oszlopokkal diszitettek. Azok az alakitäsok, melyek ennek a diszitö formänak alapjait kepeztek, keletkezesüket bizonyära a ragusai palotaepitkezesek szemleletenek köszönhetik. Siremieken valö alkalmazäsuk annäl jogosultabb, mert hiszen a sirt az elhünytnak lakäsätil kell tekinteni — s ez a gondolat a föliratokban hatärozottan ki is van fejezve. Gyakran talalunk siremle- keken harczi jelvenyekre is, hosszükäs negyszögü tärcsära es mögötte keresztforma mar- kolatü hosszü pallosra. A tär- csän egyes diszitö reszletek vannak, melyeket heraldikai alakoknak lehetne tekinteni : rozettak, dült gerendäk, fel- holdak, csillagok, keresztek es körvonalak. Azonban ezek a motivumok olyan szük körüek, kivitelük olyan hatärozatlan, hogy a legritkäbb esetben lehet azokat sajatos csalädi jel gya- nänt tekintenünk; annäl ke- vesbbe, mert a czimerkepek Boszniäban csak kesö korban kerültek hasznalatba s ilyeneket a kirälyok soha sem adomä- nyoztak. Ugy lätszik tehat, hogy ezek diadali jelvenyek, melyekböl idövel allandö czimerkepek fejlöd- hettek volna. A heraldika nyugaton is hasonlö kezdetböl fejlödött. A boszniai közepkori alakos abräzoläsok több tekintetben nagy erdeklö- desre meltök. Köztük naiv mödon, elegtelen ipari eszközökkel faragott, gyakran puszta körvonalakkal äbräzolt, teljes fegyverzetü, ländzsäs, ijjas, kardos es pajzsos harczosokat, mesebeli ällatokat es vegre az elet jeleneteit: nemzeti kolo-tänczot, vaddszatot es harczi jatekot lathatunk. Az abräzoläsok nagyon kezdetlegesek, söt e tekintetben bizonyos iränyzatossäg is kapott läbra, hogy 23 Közipkori sirkö Rogatica mellett.