Seite - 181 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

J8 X> /> » >0 >0- Tôrténet. etrae genitrici, a szikla szülö anyjának állíta oltárt a római világra szóló birodalma kietlen részein, hódolván a kó szelle- mének, mely a Balkán-félsziget éjszaknyugati részét is meg- szállotta. Ezt a szellemet uralta torténelmi létének kezdete ota az ember; ez vezeté a nemzetségekre oszlott törzseket, nyilat- kozván mindennémú ténykedéseikben, ennek hatása alatt fejlödött az a kemény nyakú és kemény lelkíí nép, mely a dinari havasokat lakja. A Balkán-félszigetnek éjszaknyugati része, melyet legkiválóbb földrajzi határvonala után adriai haromszögnek is nevezhetünk, külonféle terúleti részeket foglal magában, melyek ugyan politikailag mindig egy crósebb hatalomnak állottak a vonzó kôrében, de egyénileg mindenkor külön érvényesúlésre töre- kedének. Ezekhez a területi részekhez számitjuk Lika-Krbava és Modrus-Eiume megyéket, valamint Zágrábmegye déli részét s az isztriai szigeteket, azután Dalmácziát, Boszniát ésHerczegovinát, Montenegrónak majdnem teljes terúletét s a koszovói vilájetnek egy részét, összesen 90.000 négyszôgkilométer teije- delemben, melynek felét (51.100 négyszôgkilométert) Bosznia és Herczegovina foglalja el. Rávetvén tekintetünket a térképre, két földrajzi fôtényezô ötlik szemünkbe: egyik az Adria tengerpartja, másik ennek a belföldje, melynek a dinari havasok mintegy bordáit alkotják. Ez országok változatos tôrténeti fejlôdésében fontos tényezó a hegyvidék conservativ jellege. Erós egyéniségû hegy- és erdôlakô népet nevele az erdös- bérczes belföld, míg a déli részek karsztján az a szenvedélyes, merész karszti «s ?? ? ? ? ? y ? sT'ür^v y V yyyyyyyyvwywwTVYyYyyyyyyyyyyywi) wxxy