Seite - 183 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 183 -
Text der Seite - 183 -
183
királyuk, kinek azonban csak addig tartott a hatalma, míg alattvalóit a maga
erejéból meg tudta fékezni. E tórzsek kózúl Dalmáczia éjszaki részén s Bosznia
nyugati sarkában a szegény, de erós liburn kalózok laktak, szomszédságukban
a japodok voltak telepesek. Mindkét népiség nókózósségben éló merész rabló-
tórzs, s igen jó rabszolgáúl kinálkozék.
A mai Boszniában és Dalmáczia kózépsó részében az ardiaeusok laktak,
délen az antariaták, a kettó kózótt külónbózó nevú nagyobb s kisebb tórzsek
éltek saját fónókeik alatt, majd az egyik, majd a másik erósebb tórzsnek
hódolva. Tórténelmi szereplésók kezdetén az említett két jeles tórzs állandó
harczot folytatott bizonyos sósforrásokért. E kórúlményból kóvetkeztette egy
tórténetvizsgáló, hogy a Bosna név sómedenczét jelent, ámbár sokkal valóbb-
színú, hogy talán az illyr-albán bas-ante szóból származhatott, a minek jelen-
tése : hegyháton túli ország.
A IV. és III. században Kr. e. a kelta nagy hadi vonulásnak egy csapata
árasztá el a Balkán-félszigetet és az egyes illyr tórzseket lakóhelyeikról való
elkóltózésre késztette. A hódítók egy része az elúzóttek helyét foglalta el,
más részílk szétszóródott a hellén keleten. Míg a Balkán-félsziget éjszaknyugati
részén tórténelmi kózéppontok nem alakúlhattak, addig délen, Epirusban,
egész sorozata állott eló az illyr királyságoknak, melyek Nagy Sándor halála
után kivívták függetlenségüket. Nagy Sándor az elsó, a ki délról éjszaknak
nyomúlván, elérte a Duna vonalát s az egész félszigetet legalább névleg
hatalmába keríté. A külónféle tórzseknek ez egysége csakhamar megbomlott
ugyan, de e tórténelmi félisten varázsa még egy évezred múlva is annyi
megrázkódtatás után érezteté hatását. Nemzeti hósók merúltek a feledésbe,
de Nagy Sándornak, a világi hatalom istenített képviselójének emlékezete
tovább élt a külónféle nyelvú népck hósi dalaiban. E nagy ember órókébe a
rómaiak léptek. Nekik jutott osztályrészókúl, hogy a Fóldkózi tenger három
európai félszigetét egy hatalom alá kerítsék. Róma, a világváros, e legyezó
formájú világbirodalom sarkpontjának tekintheté magát, mely, mondhatni,
az akkori egész múvelt világot magába foglalá. Már a kóztársaság igyekezett
— majdnem egyidejúleg az iberiai félszigettel — birtokába ejteni a Hemos
félszigetet; Karthago, a hellén kóztársaságok, Macedonia és Illyria megdólnek
Róma diadalaitól. Kr. e. 167-ben lánczra verve viszik Gentius dél-illyriai királyt
Rómába. De az éjszaki illyr tórzsek, fóleg a dalmaták fékezhetetlen szilajság-
gal harczolnak hegyeik kózótt a consulok légiói ellen s csak Octavianusnak
sikerúl megvívni a Dalmáczia mógótti szárazfóldet, a mai Boszniát és
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch