Seite - 185 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

185 törzsek képviselóiket ugyan mindig elküldték az idónként tartott tartományi gyülésekre s tcljcsítették is kôtelességeiket az állam iránt, de a mennyiben az az állam érdekével ncm ellenkezett, a maguk szokásjoga szerint éltek. Igaz ugyan az is, hogy az illyr törzsek életébcn nem nagy szerepe jutott a tôrténeti öntudatnak ; az örökösödes elve nem uralkodván, mindig csak alkalom- szerú erôkifejtésre volt módjuk. Igy ép oly kevéssé állhattak eilen az erôs römai szervezetnek, mint a kczdetleges illyr nyelv. Csakhamar új római élet keletkezett Dalmácziában, s alig egy század leforgása után a császárok Dalmácziát és Pannoniát a birodalomhoz nemcsak hozzákapcsolták, hanem elrómaiasodott részeknek is tckinthették. Ez a hozzásimulási folyamat azért sikerúlt oly tôkéletesen, mert a római állam minden tartomány igazgatását s a lakosságnak a közszervezetbe való bevonását a természeti korúlményekhez s a nép sajátosságaihoz alkalmazta. Legelóbb a természeti akadályokon vettek erót. Az országot a római úthálózatba kebelezték, cselekedvén azt akképen, hogy megépítették azon útakat, melyeknek maradványai ma is bámulatot keltenek. A római szem csakhamar megismerte az ország legfontosabb pontjait és legjárhatóbb útjait. Fényes bizonyság rá a legújabban foltárt s a maga V nemében nagyszerú mogorelói eródített tábor (Cápljina és Struge helységek közt, a Trebezat folyó balpartjától a Narentáig vonúló dombhát egyik ala- csonyabb lejtójén). Nem sok idóbe kerûlt, s a bosnyák-herczegovinai (akkor illyr) belföld emporiumait egyfelól az adriai tengerparttal, másfelól Pannoniával jó úthálózat kôté egybe. Ez az úthálózat mutatja, hogy a rómaiak mindenek elótt az italiai anyaterúletet juttatták egyenes ôsszekôttetésbe a partmenti Salona, Narona, Epidaurum és Budua városokkal, azután egyfelól Salonát, mely hely- zeténél fogva a tartomány legfontosabb helye volt, a mai Glamoc és Banjaluka irányában Sisciával (Sziszek), Alsó-Pannonia fóhelyével, másfelól délnyugati Bosznián át a mai Szerajevót a Drina-menti Domaviával kapcsolták egybe. Mindkét irányban fó útak vezettek Marsoniába (ma Bród), onnan Sirmiumba (ma Mitrovicza) s úgy Sirmium, mint Marsonia Aquincummal, Pannonia fóhelyével álltak ôsszekôttetésben. Az útak építésénél kereskedelmi és közgaz- dasági tekintetek döntöttek. A rómaiak csakhamar kitapasztalták — miról különben már korábban is volt tudomásuk — az ország érczbeli gazdagságát. A Vrbas folyó homokja gazdag volt aranyban, Domaviában, Dalmáczia Argentariájában sok vala az ezüst, bóven volt vas is. Mind e korúlmények e, csak merész kereskedóktól járt hegyvidékek életében csakhamar nagy válto- zásokat idéztek eló. Ókori írók írják, de a római aknázásnak még ma is látható 24