Seite - 185 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 185 -
Text der Seite - 185 -
185
törzsek képviselóiket ugyan mindig elküldték az idónként tartott tartományi
gyülésekre s tcljcsítették is kôtelességeiket az állam iránt, de a mennyiben az
az állam érdekével ncm ellenkezett, a maguk szokásjoga szerint éltek. Igaz
ugyan az is, hogy az illyr törzsek életébcn nem nagy szerepe jutott a tôrténeti
öntudatnak ; az örökösödes elve nem uralkodván, mindig csak alkalom-
szerú erôkifejtésre volt módjuk. Igy ép oly kevéssé állhattak eilen az erôs
römai szervezetnek, mint a kczdetleges illyr nyelv. Csakhamar új római élet
keletkezett Dalmácziában, s alig egy század leforgása után a császárok
Dalmácziát és Pannoniát a birodalomhoz nemcsak hozzákapcsolták, hanem
elrómaiasodott részeknek is tckinthették. Ez a hozzásimulási folyamat azért
sikerúlt oly tôkéletesen, mert a római állam minden tartomány igazgatását
s a lakosságnak a közszervezetbe való bevonását a természeti korúlményekhez
s a nép sajátosságaihoz alkalmazta. Legelóbb a természeti akadályokon vettek
erót. Az országot a római úthálózatba kebelezték, cselekedvén azt akképen,
hogy megépítették azon útakat, melyeknek maradványai ma is bámulatot
keltenek. A római szem csakhamar megismerte az ország legfontosabb pontjait
és legjárhatóbb útjait. Fényes bizonyság rá a legújabban foltárt s a maga
V
nemében nagyszerú mogorelói eródített tábor (Cápljina és Struge helységek
közt, a Trebezat folyó balpartjától a Narentáig vonúló dombhát egyik ala-
csonyabb lejtójén). Nem sok idóbe kerûlt, s a bosnyák-herczegovinai (akkor
illyr) belföld emporiumait egyfelól az adriai tengerparttal, másfelól Pannoniával
jó úthálózat kôté egybe. Ez az úthálózat mutatja, hogy a rómaiak mindenek
elótt az italiai anyaterúletet juttatták egyenes ôsszekôttetésbe a partmenti Salona,
Narona, Epidaurum és Budua városokkal, azután egyfelól Salonát, mely hely-
zeténél fogva a tartomány legfontosabb helye volt, a mai Glamoc és Banjaluka
irányában Sisciával (Sziszek), Alsó-Pannonia fóhelyével, másfelól délnyugati
Bosznián át a mai Szerajevót a Drina-menti Domaviával kapcsolták egybe.
Mindkét irányban fó útak vezettek Marsoniába (ma Bród), onnan Sirmiumba
(ma Mitrovicza) s úgy Sirmium, mint Marsonia Aquincummal, Pannonia
fóhelyével álltak ôsszekôttetésben. Az útak építésénél kereskedelmi és közgaz-
dasági tekintetek döntöttek. A rómaiak csakhamar kitapasztalták — miról
különben már korábban is volt tudomásuk — az ország érczbeli gazdagságát.
A Vrbas folyó homokja gazdag volt aranyban, Domaviában, Dalmáczia
Argentariájában sok vala az ezüst, bóven volt vas is. Mind e korúlmények e,
csak merész kereskedóktól járt hegyvidékek életében csakhamar nagy válto-
zásokat idéztek eló. Ókori írók írják, de a római aknázásnak még ma is látható
24
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch