Seite - 187 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 187 -
Text der Seite - 187 -
187
népvândorlâs rajai érintik a belsÔ teruletet. Rohamosabb és pusztitôbb az
avarok vczette turâni népvândorlâs. Harmadik elemûl szlâvok lépnek fol, kik
csakhamar levetkôzik eredetileg békés természetôkct s elôzônlik az egész Balkan-»
félszigetet. De csak ott vâlnak hôditôkkâ, a hoi, mint Bulgâriâban, tôrôk-tatâr
elemekkel vegyûlve, âllamalkotô erôre tesznek szert. A Hellas éjszaki részébc
és Moreâba tôdûlt szlâvsâg elgôrôgôsôdôtt, mig a IV. szâzad folyamân az
adriai hâromszôgbe behatolt szlâv tôrzsek eldôntik e tartomânyok sorsât.
A szlâvok a IV. szâzadban (Kr. u.) Daciâban és a dunai torkolatok éjszaki
részén a german szârmazâsu vend (Wenedi) néven ismeretesek. Csak Justi-
nianus trônra lépte kezdetén (527) tûnnek fol a kelet-rômai birodalom szom-
szédaiul az Al-Duna mentén, elôbb SxXafiivoi, Sclavini, késôbb UxAâfioi,
Sclavi néven. Akkori lakôhelyeiket Beszarabiâban és Moldvâban, részben
Erdélyben, a Dél-Magyarorszâgban tanyâzô gepida tôrzsektôl éjszakra talâljuk.
Mâr Justinianus idejében berohanâsokat intéztek az Aegaei tengerig, meg
Dalmâczia felé is. Mikor 567-ben megdôlt a gepidâk hatalma, s az avarok a
Kôzép-Duna mentén megtelepednek, a szlâv telepeseknek egy csoportja az
avar birodalom nyugati részébe vonul.
A rômai dunamenti tartomânyok laza védelme kôvetkeztében csakhamar
Thessaliâig dùlnak a szlâvok. II. Tiberius csâszâr (578—582) râvette az
avarokat, hogy a moldvai szlâvok ellen vonuljanak, Maurikios csâszâr pedig
személyesen kisérelte meg a harczot a dunai szlâvok ellen. (582—602).
Midôn a Maurikios (602—610) bukâsa nyomâban tâmadt forradalom alap-
jâban megrâzkôdtatâ a kelet-rômai birodalmat, s majdnem az egész birodalmi
sereg a perzsâk ellen vonult, avarok és szlâvok lepték el a félszigetet, s a
byzantin vârosok és vârak vidékére szlâvok telepedének.
E szlâv tôrzsek kôzul az, a mely a Cetina folyô és Zâra kôrûl telepedett
meg, a hrvati (horvât) nevet viselte. Srbi (szerb) volt a neve egy a belfôldôn
megtelepedett kisebb tôrzsnek. Csak idô folytân lett e tôrzs-elnevezésbôl az
illetô két tôrzscsoportozatbôl alakult nemzet neve.
A byzantin politika nagy hasznât lâtta, midôn e két avar-ellenes népségnek
megengedé e vidékek birtokba vételét, s igy tôrtént, hogy a VII. szâzad
folyamân e két népség kùlônféle nevu tôrzsei megtelepedtek az adriai part
mentén és a beljebb esô terûleteken s arra rânyomtâk a maguk nemzeti
bélyegét. Ez eseményt csak kétszâz évvel késôbb iratott gôrôg forrâsokbôl
s egy es papi krônikâsok meseszervi elbeszéléseibôl ismerjûk, melyek részint
a késôbbi fejlemények, részben szcmélyes okok alapjân târgyaljâk.
24*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch