Seite - 190 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

190 tôrekvéseinek erôs gâtât vetettek s hogy magyar részrôl Dalmâczia és Horvât- orszâg meghôdoltatâsa csak azért lett âllandô sikerû, mert egyfelôl a rômai vârosi clem, mâsfelôl a horvât tôrzskeruletek (mcgyék) olygarchâi tâmogattâk. Mâr ez a kôrulmény is mutatja a Duna-vidék természetszerû ôsszcfûggését a Balkân-félsziget éjszaknyugati részévcl. A romai csâszârsâg eszméje s a keleti csâszâr tekintélye ugyanis ez uj âllam ôrôkébe mentek ât, melynek intézményei ugyan szintén frank-rômai alapon fejlôdnek, de mindazonâltal ûj irânyt jeleznek e vidékek fejlôdése tôrténetében. Még a szerb elem is, mely messze délen a XII. szâzad elején kezd csak fejledezni, Nemanja Istvân 1198-ban kelt okleve- lének tanubizonysâga szerint („TpbKe uapbMH, a Yrpt: KpajbMH") a byzantin intézmények mellett a magyarokat vette tekintetbe âllami szervezkedése alkal- mâval. Innen az a sokféle érintkezô pont, mely a magyar kirâlysâg és szerbség tôrténetében tapasztalhatô. A bosnyâk bânsâg és Chulmia, a mai Herczegovina, csak késôbb lépnek a magyar keretbe. E csatlakozâs akkor tôrtént, mikor Kâlmân kirâly a XII. szâzad elején Dalmâcziâban kituzte zâszlajât. A Boszniât és Herczegovinât elvâlasztô Râma folyô vidéke volt az elsô, mely a magyar kirâlyt uralta. II. Béla kirâly alatt (1 137) Magyarorszâg hatalma kiterjedt a mai Boszniânak, mondhatni, egész teruletére. A kis Râma vidékérôl nevezték el a magyar kirâlyok immâr a bosnyâk teruletet; a kirâlyok czimeiben Bosznia Râma néven fordul elô és 1 138 ôta a magyar kirâlyok a rex Ramae czimet is hasznâljâk. II. Béla kirâly fia, II. Géza, ugy lâtszik, a birodalom szokâsos fel- osztâsa alkalmâval az atyai rendelkezés értelmében Boszniât, mint az orszâg- gal csak lazân egybefûggô teruletet ôcscsének, II. Lâszlônak juttatâ. Lâszlô alatt Borics bân âllott, kinek nemzetségi terulete Pozsega vârmegyében fekudt, az Orljavâtôl éjszakra, fôhelye a mai Szâva-Brôd vala. Bâni rninô- ségében a kirâlyi helytartô szerepét vitte. A Manuel csâszârral vivott har- czokban tetemes segedelmet nyujtott a kirâlynak s tekintélyét megszilârditâ a Boszna folyô menti tôrzseknél. Hire, ugy lâtszik, elhatott az Adriâig is. De 1163-ban a liatalnias bân fôllâzadt III. Istvân kirâly ellen s a kirâly nagybâtyja mellé âllott. Azonban meisseni Gottfrid meggyôzte és nemzet- sége éjszaki Boszniâban elveszté a vezérszerepet. Biztosra vehetjûk azonban, hogy Borics bân nemzetsége (melybôl a Berislavic, Dessewffy, Ispânffy, Borics és Tôrôk csalâdok szârmaztak) a Vrbas folyô menti erdôs vidékeket birtokba vette, de a bân bukâsa utân kénytelen volt azt a kirâlyi hatalomnak engedni ât.