Seite - 198 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

198 A XII. és XIII. század pápái sokkal erélyesebb eszkôzôkhôz nyúltak, midón a bogumilismus a patarenség neve alatt Lombardiába hatolt s mint a lombardiai katharok és a franczia albigensiek anyaegyháza szerepelt. A bosnyák egyházfónek, kit „pápáu-nak is neveztek, sokféle és messze elágazó ôsszekôttetésci voltak a nyugati eretnekség kôrében. Midón nyugaton a XIII. század folyamán a vallási dualismus tana mindinkább tért veszített, a pápák úgy vélekedtek, hogy a katholikus Anjouk segedelmével immár megtéríthetik a bosnyákokat is. De reményôk nem teljesúlt, mert Anjou Károly minden igazhitúsége mellett is tôbbet tartott az István bánnal való barátságra, sem hogy a délen túzzel-vassal térítgetvén, ott is ellenségeket szerczzen magának. István bán híven tartotta a szôvetséget ; hadat viselt a lázadó Nelipicek és rokonaik ellen, s neki kôszônhette Károly király, hogy Knin, a régi Horvát- ország fóvárosa, 1326-ban ismét magyar kézre jutott. Ennek a segítségnek a jutalmáúl nyerte el István bán a Narenta melléki (Chulmia, Chlm, Chelmo, Zahumlje, Hum) fejcdelemségct, melynek révén egyenes ósszekóttctésbe kerúlt Ragusával. Chulmia herczegség a X. század óta kozbensó izúlet-féle vala egy felól a tengerpart és Bosznia, más felól Ragusa és Szerbia kôzôtt. Majd onálló féjedelmek igazgatták, majd egy szerb secundo-geniturát : Kulin bán sógorát és Nemanja István testvérét," Miroslavot (evangeliumát nem rég adták ki) uralta, míg a XII. század végén az Arpád-házbeli Andrásnak, mint horvát-szlavon herczegnek jutott, a hatalma kórébe, hogy változó sorsa után végleg Boszniához kerûljôn. Ez az új szerzemény a tengertól eladdig elzárt bosnyák terûletnek a fontosságát nagyon megnôvelte s a ragusai koztársaság politikájának irányát is megváltoztatta. Addig a koztársaság a déli szerb- ségnek vala emporiuma, most azonban Boszniával is szorosabb kapcsolata támad. A mily mértékben a szerbség tengeri és kereskedelmi érdeke csorbát szenvedett, épen oly arányban látott ebból hasznot Bosznia. így keletkezett a szerbséggel való súrlódások egész sora és ezért indita boszú-hadjáratot Dusan czár, a szerbek legnagyobb uralkodója, István feltorekvó hatalma ellen. Bár eleinte (1349) gyóztek is Dusan hadai, de a bosnyák hatalmat nem tudták megtórni. A Balkán-félsziget tôrténeti fejlódésére ez idóben két hatalmas uralkodó- nak van elhatározó befolyása: Dusan István szerb czárnak s I. Lajos királynak, kit Nagynak ne vez a magyar. Dusan czár kelet-római császár akart lenni. Szomszédai féltek hatalmától, s ó vaskóvetkezetességgel tort czélja felé. Azonban