Seite - 208 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

208 szava mondja, a ki vitézul védi magât és birtokât. A mai nyugati és délnyugati Boszniânak <5 volt az ura. O alapitâ a késôbb oly hirnevessé lctt jajczai vârat, s majd az egyik, majd a mâsik pârttal tartott a szerint, a mint hasznât lâtta. Elôbb Anjou Lâszlôt akarâ a trônra juttatni s ettôl nyeré adomânyba Spalatôt. Igy lett belôle spalatôi herczeg és Bosznia fôvajdâja. Késôbb kibékûlt Zsigmond kirâlylyal, a ki birtokaiban megerôsité s fôldiszité az 1408-ban alapitott sârkânyrenddel, melyet csak fejedelmeknek s kivâlô személyeknck szânt. A budai tornajâték alkalmâval, melyet 1412-ben a lcngyel kirâly tiszteletére rendeztek, — mint Dlugosz, a lengyel krônikâs irja, — megjelent „Sendal, Bosznia herczege, és Carven (Hrvoja) kirâly s nejeikkel egyetemben nagyban nôvelék a jâték fényét, a mennyiben magas és el'ôkel'ô termetû vitézeik keviényen és bâtran viselkedtek a harczi jdtékban.u A hatalmas Hrvoja, a ki Ragusâban, Velenczében, Szerbiâban kôveteket tartott, pénzt veretett, csak addig volt barâtja Zsigmond kirâlynak, mig Sandalj Hranié, a mai Hcrczegovina ura, a kirâly kegyébôl ki nem tûrta. Hrvoja ekkép magâra niaradvân, a tôrôkkel szôvetkezett, de azért vetélytârsa, Sandalj, késôbb — igy lâtvân jônak — Hrvojâval ujra kezet fogott. Hrvoja 1416-ban tôrtént halâlâig megvédelmezte fùggetlenségét. Ellenségeit — igaz, tôrôk segedelemmel, de — legyôzte, (1415-ben az Usora folyônâl nagy vereséget szenvedtek a délmagyarorszâgi és szlavon banderiumok) s hogy boszûjât tetézze, a tôrôkôt Boszniâba vezette, azt a tanâcsot advân a szultânnak, hogy délkeleti Boszniâbôl alakitson kûlôn szandsâksâgot. Hrvoja halâla utân a hajdan erôs Tvrtko-féle hatalomnak csak roncsait lâtjuk. Bosznia felsô részét II. Tvrtko kirâly birja a magyar kirâly kegyelmébôl, kinek egy darabig foglya volt. Ostoja, az ellen-kirâly, tôrôk segitséggel ural- tatja magât a délnyugati részeken. Bosznia sorsa mâr nem fûgg * tôbbé Magyarorszâgtôl, mert a magyar katonai hatâr a Posavinâbôl a Szâva vonalâra szorult. A mindig készen allô tôrôk haderô bârmely pillanatban betôrhetett Boszniâba. Ennek elhâritâsâra szivesen fizetett adôt a bosnyâk kirâly. (15—30.000 arany kôzt vâltakozott az ôsszege). Olyanforma viszony volt ez, mint késôbb Havasalfôld, Moldva, Erdély és a porta kôzôtt. A kirâlyok a szultân védenczei levének. Ez idôtôl fogva kezdôdik a bosnyâk iszlâm- propaganda. Legelôbb az orszâg keleti részén és kôzéppontjân hirdetik az iszlâm igéit. Nem a kard hatalma, hanem jâmbor dervisek szava hôdita meg sokakat a