Seite - 211 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

211 terúletét ennck tudta nélkül Ishák, a skopljei bég, kózbenjárásával mcgvctték a szultántól. Az elôbbkclô urak kénytelenségból is pártjukra állottak, mert a bég tctszése szerint pusztíttatá vagy kíméltette birtokaikat. Brankovics despota szabadságát Mara leányának kezével s a kruzevaci terúlet átengedésével váltotta meg a szultántól, Sandalj Hranié pedig (1433) pénzzel. Tvrtkónak azonban menekúlnie kellett. Három év múlt el ez „országos terúleti úzlet" után, melybe a bosnyákok sehogy sem akartak beletóródni. A nyomában forrongás támadt, melyet csak Tvrtko király visszatérése csillapíthata le, a ki székhelyéúl Bobovac várát választá. Bobovac vára a Boszna folyótól keletre, egy nehezen megkózelíthetó sziklás vólgy torkolatában feküvék, a hol a király, ki bóven megpótolta a szultánnak fizetett húbéradót, biztonságban érezte magát. Ezen a húbéres szolgaságon a nagy Hunyadi János gyózedelmei nagyot változtattak. Elénk órómniel lesték ekkoron'a szerb, herczegovinai, bosnyák és albán urak Hunyadi János gyózelmeinek hírét (1440—1444). Egyikôk sem akart tübbé húbéradót fizetni s úgy látszott már, mintha az egyesúlt keresztény hadak újból diadalt aratnának az iszlámon. Bosznia természetesen az új szabadító felé fordúlt s 1456-ig Hunyadi János irányozta a bosnyák politikát. Midón Hunyadi János az oszmánoknak Ázsiába való visszaúzését czélúl túzte ki, elsó sorban az ósszes keresztény elemek egyesítése lebegett szeme elótt. Ó az elsó, ki nem nézte, hogy ki az orthodox, ki a római, csak keresztény lett légyen. Míg elóbb a pápák és a magyar királyok teljes erejóket arra fordították, hogy a bogumilokat katholizálják s mindamellett nem értek vele czélt, addig a Hunyadi János neve ez irányban is nagy eredményt mutatott fol. II. Tvrtko utód nélkül halván el, Ostoja István tórvénytelen fia, István Tamás ült a királyi székbe (1444—1461). Mintha Anjou Károly és az elsó Kotroman ideje tért volna vissza, oly hatást tettek Hunyadi gyózelmei e nehéz megpróbáltatásokat szenvedett terúleten. 1435-ben meghalt Sandalj Hranic, a torókók hú barátja, s helyére unokaôcscse, István kerúlt, kinek székes vára, Stjepangrad, még romjaiban is büszkén néz le a Narenta vólgyére. Igazi bogumil szabású uralkodó volt ez is, de azért volt benne elég tapintat, s leányát, a büszke Katalint, mégis oda adta feleségúl a bár tórvénytelen szár- mazású, de Hunyadi Jánostól támogatott bosnyák királynak. A pápai székben ekkor IV. Jenó ült, a ki teljes erejével azon volt, hogy a tórók veszedelmet elhárítsa. Az új bosnyák király megfogadta szavát, a katholikus irány vallója lett s elküldvén bogumil feleségét, új menyasszonya, 27*