Seite - 212 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 212 -
Text der Seite - 212 -
'212
Katalin, a herezegovinai vajdalány is áttért. A király példája nagy hatást tett
s midón Hunyadi János gyózelmei után (1444) a szegedi békében Bosznia
terúlete is megnagyobbodott, a lakosságnak igen tetemes része is áttért.
Megfogadván a Ferencz-rendiek szavát, katholikusokká lettek Kresevo és
Sutjeska lakói is, a kik a királyi székvárak kornyékén a tözsgyökeres bosnyák
elemet képviselték. Ezután Bosznia politikája teljesen a Hunyadi János irányát
követi, a ki ez országnak az oszmánok eilen folállított védelmi övben nagyobb
szerepet juttatott. Mint vezér, mindig annak az elvnek hódolt, hogy az ellen-
séget a saját terúletén kell fölkeresni s ezért Brankovics szerb despotát,
valamint Boszniát is állandó elóórseinek tekintette. Mindamellett hogy
Várnánál (1444) és a Rigómezón (1448) két csatát is vesztett a török eró
ellenében, e két vereség mégsem tette tönkre Hunyadi erejét s a Balkán
népei igen jól tudták, hogy e hadjáratokat az ó érdekükben is viselte.
A rigómezei hadjáratnak ugyancsak a bosnyák terúlet megnóvelése volt az
alapczélzata, s ezért István Tamas király teljes határozottsággal Hunyadi
mellé állott. Azonban Bosznia és Szerbia ellenkezése e veszedelmes idóben
sem szúnt meg. Brankovics bosnyák terúletet bírván, Boszniának a katholikus
királyra duzzogó fónemesei inkább a szerbek kiúzését óhajtották, mint a
törökkel való harczot. A családi ósszekottetés épenséggel nem gátolta meg
a bosnyák királyt, hogy Herczegovinára való felsóbbsége kóvetelését apósa
ellenében fegyverrel vitassa. Hunyadi János azonban, ha néha nyers eszkö-
zökkel is, elsimította a viszályt s békét szerzett a bosnyák király és Brankovics
közt (I45l)-
Mindazonáltal Hunyadi János sem mindig helyesen méltatta a boszniai
állapotokat. István Tamás király bizonyára jó katholikus volt s új hívó létére
erósen terjeszté új hitét s minden eszközt megkisértett, hogy a nemességet
áttérítse; de ósmervén az országot, nem akarta élre állítani a hitbéli ügyeket
már csak azért sem, mert módjával biztos eredményt remélt a mozgalomtól.
Hunyadi azonban a királynak szerinte habozó magatartását politikai közöm-
bósségnek magyarázta. O a torük-barát elemeket egyszerre akarta kiirtani.
Ez erószakos rendszabályoknak aztán az lett a kovetkezése, hogy a bogumil
nemesek a törökhöz pártoltak s mint késóbb a hugenották Francziaországban
az angolokkal szövetkezve saját országukra támadtak, azonképen az elúzott
bogumilok is — a magyar és pápai irányzattal szemben — a szultán mellé
állottak. Abban igazat kell adni a pápának, hogy a gyakran ellentétes bosnyák
politikát méltányosabban ítélte meg, mint a magyar királyok.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch