Seite - 218 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

218 szläv lett a nem szlâv elem ura. Ôk tényleg korlätlanül rendezkedtck he az ârva terûleten ; nem vala elottük a mült példa gyanânt, mert elpusztùlt, a mi valamit ért; târsadalmilag jobban érvényesithették nemzeti sajâtsâgaikat, mint szomszédaik. S ha a römai, illetôlcg byzanczi hatâst ôk is megérezték, az inkâbb közvetett mckion tôrtént, Ragusa és Spalato révén, a hol a régi römai kôzségi szervezet a kôzépkor folytân megùjhodott. Mig a horvât és szerb néplélek minden nyilvânulâsâba behatolt a keresztény vallâs, ha a pogâny cmlékezések nem tuntek is el végkép : Boszniàban az iszlâm diadalâig, mely négyszâz évig, mondhatni, nemzeti vallâssâ lôn, sokkal frissebben s érintetlenebbûl maradt meg az ôsi észjârâs. Ebben lâtjuk mi a bogumil vallâsnak târsadalmi fontos- sâgât, mely bar sokban gâtja vala az orszâg — szomszédaival szemben értett — egyideju haladâsânak, de viszont az ôsi formâkat fônntartâ. A bosnyâk terûleten jogéletre verödött târsadalom egyes tagjai Bosnjanin, Bosnenses, névvel illettetének. Elén âllanak a nemzetségfôk, a boljar-ok, opti- mates, kik a nemesség egyetemében sok tekintetben ugyanazt a szerepet viszik, mint Magyarorszâgban a nobiles regni, lévén ôk is a XIV. és XV. szâzadban az âllami hatalomnak nemcsak részesei, de, mondhatni, részvényesei. Nemzet- közi, avagy fontos belpolitikai ügyeket nem intézhetett el a ban, s késôbb a kirâly sem bojârainak tudta, vagyis beleegyezése nélkûl. A bosnyâk nemesség, mint a hogy egyebütt is tôrtént, a nemzetségek és csalâdfôk legderekabbjaiböl kelctkezett, a kik azutân kûlsôleg czimekkel és örökletes kivâltsâgokkal fokozâk tekintélyôket. Arisztokratikus orszâg maradt Bosznia még a tôrôk uralom idejében is; holott a szerb nemességet jô részint kiirtottak ; sokan pribékekké levének, mâsok pedig idegenbe menekûltek. Bosznia ôsi terûlcte közigazga- tâsilag zupâkra oszlott, mig a régebben Magyarorszâghoz tartozott terûleten a megyei avagy kerûleti (districtus) rendszer divatozott. A zupa élén, mint kôzigazgatâsi s elsô birôsâgi személyt, bâni hivatalnokûl a vladalac-oi lâtjuk. A nemesség azonban egyenesen a bân, illetôlcg a kirâly alatt âllott s egyetlen kôtelessége a véradô vala. A „boljar" elnevezés gyakran vâltakozik a szerb vlastelin és plemenik elnevezéssel, mely azonban a bosnyâk kôzépkorban nemcsak a nemzetséghez tartozâst, hanem a nobilist, nemest is jelenti; plemenita zemlja alatt pedig a mindentôl mentes nemesi birtokot értik. Kôzéposztâly ép oly kevéssé fejlôdhetett Boszniàban, mint Szerbiâban, legfôljebb a jobbâra szâsz bânyâszok és ragusai kereskedôk lakta kirâlyi vârak alsô vârosait (OIovo, Srebrnica) emlithetjük, mint magjât a kereskedelmi elemnek. Az ûri osztâly képviseltc a harezos osztâlyt; a nép fôldmives és pâsztor vala; a bânyâszok.