Seite - 224 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

224 Míg Bosznia és Herczegovina nyugati s délnyugati részeiben fó vonásaiban a colonatus intézménye jelentkezik : addig az ország szívében a politikai kôrûl- ményekbôl eredó ónálló bosnyák alakúlását látjuk az ebbcli állapotoknak. Az egyes vajdák, kenézek és nemesek a magok birtokát nemcsak magán- jogi, hancm kozjogi tckintetben is külon elidegeníthetetlcn birtoknak tckintik, a mclyen ôvék a fó hatalom (drzava), jobbágyaik (kmetck) az ó katonáik, pásztoraik kizárólag az ô hadi kiséretôkhôz tartoznak. E tórekvések magya- rázzák, hogy miért tiltotta el a bosnyák húbérúr alattvalóit a bánnak teljesítendó szolgálattól. Azért, mert ó maga akart rendelkezni velók. Tekintetbe véve a bosnyák nemesek részére kiállított birtokadományo- zások korrendi sorozatát, azt látjuk, hogy. I. Tvrtko király idejéig a bosnyák udvari kanczetlária a szerb eredetú ú¡ terûleti részekben a szerb formákra ügyelt, míg késóbb a királyság idejében, néha még az egyes kifejezésekben is magyar mintára állítják ki az adományleveleket. A gazdasági állapotok szervezetét illetóleg láthatjuk, hogy a bosnyák bánok és királyok felségjoga gyakran nem érvényesúlhetett teljes mértékben. A nemzetkôzi érintkezések alkalmával már szabadabban rendelkezik a bosnyák bán is, a király is. Fó vezére a seregnek, fó vajdája a fó emberek dandárainak ; ót illeti meg a hadizenet s a békekótés joga. Igaz, hogy gyakran fóllázadtak ellene s ez esetben a húbérurak nem állottak melléje, hanem a király ellensé- geivel szóvetkeztek. A király volt a legfóbb bíró, ki legfelsóbb fokban ítélt a sok ágazatú birtokperekben ; de azért megesett, hogy alattvalóik olykor a magyar királyhoz s a pápához fordúltak ily ügyekben. A királyt illetik a bányák is; pénzt is csak ó veretett (Tvrtko érmebélyege Ragusában készúlt); de azért megengedte más pénznek, mint példáúl a ragusainak is a forgalmát. Említók, hogy a király az állami ügyeket tanácsával egyetértóleg intézte. E tanács részint byzanczi, részint magyar mintára vala szervezve. Idègen és szomszéd államokkal a király kótótt szóvetséget; ót illeté a vámjóvedelem, a büntetésekból s a vitás kérdések kiegyenlítéseért befolyt birságpénz. Termé- szetes, hogy a felségjogokat s az állami jóvedelmeket csak nagyjából s nem tételesen sorolhatjuk fól. A király idónként adót fizetett a tóróknek, másfelól Ragusa s a dalmát városok neki fizettek bizonyos évi díjat, melyet ó kôteles adóúl értelmezett, míg a kereskedelmi városok csak kiváltságaikért fizetett illetéknek tekinték. Bosznia gazdasági állapotai a kózépkorban — dr. JireCek Konstantinnak, a keleteurópai múvelódéstórténet mesterének eredeti adatokon alapúló elóadása