Seite - 233 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

23 A nagy kirâly halâla utân (1490), a Jagellôk kerultek a magyar trônra. II. Ulâszlô és II. Lajos kirâly uralkodâsa folyamân a két bosnyâk bânsâgot : Jajczât és Tuzlât vitéz kapitânyok igazgattâk. A bânsâgok katonai kerû- letekre valânak osztva, s fô helyeikûl egyes vârak szolgâltak. Fô gondot okozott a gyors élelmezés. Ambâr Magyarorszâg évi bevételei a rosz gaz- dâlkodâs miatt mintegy hetven szâzalékkal alâbbszâllottak s a fonmaradô harmincz szâzalék egy harmadât is a kirâlyi udvartartâs nyeltc el ; meg kcll vallani, hogy a hatârvârakra mindig volt pénz. S mennél inkâbb zullôtt a birodalom : annal nagyobb férfiassâggal, ônérzettcl és halâlmegvetéssel âllottak helyt azok a férfiak, a kik a Szâvânâl, Vrbasnâl s a Drinânâl ôrkodtek oly kevesedmagukkal. 1505-ig a két bânsâgot Mâtyâs kirâlynak gyônge, de âldozatra kész tôrvénytelen fia, Jânos igazgatâ alkirâlyi minôségben. Bârmennyi- szer tâmadta is a tôrôk Jajczât, mindannyiszor visszaverték, mert oly férfiak kiizdôttek ellene, a kik e terûleten nemcsak az âllamot, hanem sajât birto- kaikat is védelmezték. Mikor azonban II. Szulejmân, a nagy szultân, kerûlt a trônra, ez orszâg- részck végzete is beteljesedett. Belgrâd 1425-ben elesett s az alfôldek kulcsâval egyûtt a Drina vidéke s keleti Bosznia is. Csak a jajczai bânsâg âllott még. Horvât és dalmât ncmzetségek mâr ebben az idôbcn is, kulônleges helyzetukre valô tekintettcl, Lajos kirâly beleegyezésével ôsszekôttetésbe léptek Ferdinand osztrâk fôherczcggel s a Habsburgok szerepe azzal kezdôdik, hogy az ugy nevezett belsô osztrâk tartomânyok, Stiria, Karinthia és Krajna érdckében Bosznia védelmét is szcm elôtt tartjâk, a mennyiben a bosnyâk terûlet protek- torâtusâra tôrekednek. Mohâcs (1526) a nyugati bosnyâk bânsâgnak is végét jelenti ; két évvel késôbb Gorbonoki Istvân ônként fôladja Jajcza vârât, a nyugatnak czt a végbâstyâjât, a mclyet annyi idôn ât annyi âldozattal védel- meztek. Csak ezutân kezdôdik a bosnyâk pasalik tôrténete. Herczegovina mâr 1483-ban tôrôk kézre kerûlt, a mikor kulôn szervezetet is nyert. Szâzados harczok elôzték meg a tôrôk foglalâst, mely, miutân teljessé lôn, gyôkerében âtalalakitâ a bosnyâk népet. A régitôl teljesen elutô vilâgnézet kerûlt annak a helyébe. A rômai imperâtor, byzanczi csâszâr s a magyar kirâly helyét a hatalmas és mérhetetlen nagysâgu szultânok alakja vâltâ fel a nép lelkében. Elet és halâl, birtok és szerencse, minden, a mi kedves e vilâgon, tôle fiiggôtt. Tudjuk, hogy a régi tôrôk âllami szervezet a târsadalmi egyôntetû- ségnek s a despotismusnak csodâlatos vegyûléke. Az oszmânok mind egyenlôk : egy a vallâsuk, egyenlôk a tôrvény elôtt, egyeznek szokâsaikban ; még a leg- 30