Seite - 250 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

2 lakossäg mahomedanizäläsa. Ugyancsak megnyirbältäk a Ferencz-rendiek addigi szabadalmait s azzal älltak boszüt a parasztokon, hogy nagy hadi sarczot röttak ki räjok, melylyel a keresztenyek eilen valö harcz költsegeit födöztek. Ezenfelöl räszoritäk a szegeny jobbägysägot, hogy az akkor mintegy 20.000 emberre tehetö värörseget elelmezzek. Igaz, hogy a török ezzel csak magänak ärtott, mert a parasztsäg elszökdösött, vagy uszkokkä lön. Ekkor szünt meg teljesen a XVI. szazad vegeig, ha csekely meretekben is, de rnindig folytatott bänyamiveles. Az orszäg elszegenyedett; csak a török iiri osztäly lakta värosokban lüktetett nemi elenkseg. Bar a mozgalomnak vege szakadt, Herczegovina zord szikläi, a Bocche di Cattaro, Albänia es Montenegro hozzäferhetetlen videkein nem lehetett egyszerre megszüntetni e nagy es melyre hatö forrongäst. Meg a XVII. szazad hüszas eveiben is jelentkeztek a csäszärnäl es kiralynäl szerb orthodox es albän küldöttsegek, sehogy sem akarvan hinni, hogy cserben hagytäk öket. Lätvän, hogy ejszakröl nem varhatnak scmmit, Velenczehez es a papahoz fordültak a szetugrasztott, bujdosö bosnyäk Ferencz-rendi baratok ütjän. Sorsukon azonban nem segithettek vele, mert a harminczeves haborü mas iränyban köte le a Habsburgok erejet. E hatalmas tervü mozgalomnak, noha reszeseit sok csalödäs erte, politikai eredmenyekep fönmaradt a Habsburgok missziöjäba vetett hit, melyhez akkor szivösan ragaszkodtak az orthodoxok is, noha a dynasztia katholikus vala. A zsitvatoroki (1606) beke utdn a mohamedan kormäny-hatalom üjböl megerösödött. Addig a helytartök bizonyos fokig megövtak a partatlansag szinet s a szultan neveben ügy, a hogy, vedelmere keltek a kereszteny jobbägy- nak, es ha jö kedvökben talältäk öket a Ferencz-rendiek, olykor megengedtek egy-egy templomnak az epiteset, avagy nem elleneztek, hogy a leegett templom helyebe üjat epitsenek. Bizvast mondhatjuk, hogy az orszäg ällapota a haborü elött kedvezö volt. Minthogy az orszag Jajcza eleste öta nem folytatott vedelmi harczot s földjeit nem kellett feltenie, sokkal nagyobb területeket fbgtak miveles alä es a marhaällomäny is megnövekedett. Söt kereszteny ütazök is hangoztatjak, hogy „itt kenyelmescn s eleg bätorsägosan lehet ütazni." Bosna-Serajröl irjak, hogy szep varos; 5.150 haz van benne; a mohamedänok szäma mintegy 10.000. A haborü utän azonban mär nem türtöztette magät a helytartö, s oly kenyuralom ällott be, melyet a belföldi mohamedän kröni- käsok is kärhoztatnak. A vali a maga tetszese szerint rött ki üj adökat, s nem is tudatta a konstantinäpolyi kincstärral; a hol tehette, nyomta az alattvalökat