Seite - 258 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

2 igazgatäk s azt az elvet követek, hogy az alattvalökkal csinyjän kell bänni es az adöbehajtdsnäl, kivält eleinte, engedekenynek kell mutatkozni. Ezt az üdvös elvet azonban csakhamar mellöztek s a csäszäri igazgatäs ugyancsak kemenyen bänt el a lakosokkal. Boszniäban is, mint Szerbiäban, kerlelhetetlenül hajtottäk be az adöt; Szerbiäban alig 2.500 lakostöl mindjärt az elsö esztendöben 50—70 ezer forintot hajtottak be, härom ev mulva pedig mär 105 ezer forintra emeltek az adöt. Rendkivül jellemzi a bosnyäk es szerb lakossäg azon idöbeli hangü- latät egy azonkori jelentes, melyben ezeket olvassuk : „Ez orszägok lakosai igen babonäsak; metropolitäjokat es pöpäikat bälvänyozzäk, s mostan is jobban szeretik a török igät a kereszteny kormänyzatnäl. Rablö es gyilkos hajlamaik leven, sehogy sem tetszik nekik az, hogy most e büntenyekert eletökkel lakolnak, holott a török beerte a verdijjal. Bärmikor es bärmire hitet tesznek; ha akarja az ember, ma megesküsznek annak az ellenkezöjere, a mire tegnap hitet tettek. Termeszetöknel fogva hazugok, penzüket elässäk es nem szivesen fizetik az adöt. De ha valaki nyelvökön tud beszelni, annak jö szöert mindent megtesznek. A mi az orszäg ällapotät illeti, a földmiveles a legkezdetlegesebb es legroszabb ällapotban van. A banyäk beomlottak, a kezmüvesseg pang es a kereskedelem majdncm kizärölag török alattvalök, görögök kezen van." A deli videkeken azonban, melyek nem ällottak közvetlen összekötte- tesben az uj magyar hatärvidekkel, annäl inkäbb ercztek a török ellenhatäs nyomäsät s annäl elenkebben elt lelkükben a kereszteny csäszär szabaditö eszmenykepe, mit a becsi udvar is elesztgetett bennök, a mennyibcn szivesen lättäk az udvarhoz folyamodvänyokkal küldött missionariusokat, s meg is ajändekoztäk ökct. III. Käroly kiräly szcmelyesen erdeklödött ez ügyek iränt es soha sem teveszte el szem elöl a balkäni orszägreszek elfoglaläsät. Ez idöben mär egyenes erintkezesbe jut az a ket euröpai nagyhatalmi äramlat, mely a Balkän-felsziget nepei közt actiöba lepett: az orosz orthodox es a habsburgi katholikus iräny. Ugy az orosz, mint a habsburgi politika a Balkän-felszigeten valö elöhaladäsät pärhuzamos müködesnek tekinti, mely közös, ha nem is azonos czelü eljäräsnak az az összeköttetes az eredmenye, mely a keleti kerdes legüjabb fejlödesi mozzanataiig neha gyöngebb, neha erösebb mödon nyilatkozott. III. Käroly alatt jött letre az a szövetseg, melynek az 1736—1739-ki orosz es habsburgi hadjärat lett a következese. Ez idöben a Habsburgok politikäja Bosznia, Albänia (a Drin torkolatäig), Olähorszäg