Seite - 261 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

2 csodalatot erdemelnek, mint kaprazatos hoditasaik tet6pontjan. Mindaz, a mit II. Katalin irt II. Jozsefnek (1782),. hogy a torok basak az egyes tartoma- nyoknak mintegy fuggctlen urai, hogy a keresztenyek nagy tobbsege megunta a torok jarmot, tcljesen igaz volt. S megis maradt annyi ero -e ketsegtelenul roskatag allamtestben, hogy meg fonn tudott maradni. A csaszarno annak fejeben, hogy folallithatja a dak kiralysagot es Konstantinapolyban a gorog csaszarsagot, az osztrak haznak megajanlotta a Duna vonalat az Oltig, Belgradot, a Balkan-felsziget ejszaknyugati reszet, de nem egyezett bele Dalmaczia elfoglalasaba. Barmily benso vala is az oroszokkal valo szovetseg, II. Jozsef vezerei es allamferfiai megsem tartottak kivanatosnak az orosz hatalom e tiilsagos terjeszkedeset. S e titkos ellentet tobbszor nyilatkozott a targyalasok folyaman. Midon 1787-ben a haboru megindult, II. Jozsef tamadolag lepett fol, biztosan hiven, hogy az adriai haromszoget elfoglalhatja. A kereszteny lakossaghoz intezett kialtvanyai, az egyes szerb es bosnyak papoknak tett hatarozott igeretei bizonyitjak abbeli eltokelt szandekat, hogy ez orszagokat allando birtokaba veszi. A Boszniaban ezutan lefolyt harczok mutatnak fol ugyan nemi sikereket, de maradando eredmenyiik nem lehetett, mert a haboru f6 szinhelyen nem kedvezett II. Jozsefnek a szerencse. A mi Boszniat illeti, arrol jellemzSen nyi- latkozik amaz id6k legszavahihet6bb tanuja, a gy6zelmes Laudon. „Hihetetlen s minden kepzeletet felulmul, hogy mily erosen vannak epitve a bosnyak er6dok, mily konokul vedik azokat a torokok s mily konnyuseggel ilssak be magukat, ha valamelyik vedelmi vonalukat elromboltak. Alig van var, mely tobb dolgot adna, s nemzet, melylyel nehezebben lehetne elbanni". Sokolac es Ostrozac varak romjai tanubizonysagot tesznek a hfisies harczokrol. A torokok e vedekezese annal nagyobb dicseretet erdemel, mert a kereszteny lakossag az ellenseghez vonzodott, a mohamedan lakossag pedig partokra szakadt. Csak a bosnyak nemesseg allott lelkesen a szultan mellett. Nagy jelentSsegu korulmeny ez az orszag tovabbi fejlSdesenek megitelesere nezve. Szamos fermanban olvashatok a szultanok gyakran ismetl6d6 emez igei : „Bosznia csaszari tartomanyaim kozt a legnagyobb es legnevezetesebb. Lakossaga apardl fiura szilardul megallott a hit mellett s a szent haboruban ragasz- kodasaval es vitezsegevel tunt ki; mindig elebe kell tehat tenni tobbi hu alattvaldimnak". A szultannak ezt az elismereset e haboruban ugyancsak megerdemelte a mohamedan nemesseg. Hogy a II. J6zsef halala utan (1791) kotOtt szisztovai