Seite - 270 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

2 tapintattal fölismertc, hogy az ônkényuralom s az iszlám ncm azonos fogalmak ; a despotismus megbukhatik, de az iszlám azért fönmaradhat s túlélheti az oszmán államhatalmat, akár belsö, akár külsó okok kovetkeztébcn bukjék is az meg. 1839-ben a porta kihirdeté a gülhani-hattiserifet, azt az alkotmány-levelet, mely az oszmán birodalom újjáalkotását túzte ki czéljáúl, kimondván : 1. az összes alattvalók szcmély- és vagyonbiztonságát, 2. az adóügy czélszerú ren- dezését, 3. az újonczozás és 4. a kozigazgatás és bíráskodás újjászervezését. A kôzzétételt elég nyugodtan fogadták a birodalom népei. E magna chartának azonban az volt a nagy baja, hogy egyszerre mindent meg akart újítani. Kimondta, hogy összes alattvalói egyenló jogúak, s mégis külön jogo- sítványokat kellett biztosítania a katholikus és görög vallásnak. Ezért fölötte csekély hatása is volt. Az igért reformokat csak akkor valósíthatta volna meg az újítások iránt fogékony lelkú Abdul Medzsid szultán, ha új emberekre bízza a munkát; de ez nem tôrténvén,' minden a régiben maradt. Boszniában és Herczegovinában a nyilvánosan kihirdetett császári hafnak nem volt semmi gyakorlati foganatja. A két tartományban ezentúl a bégek szava döntött. Négy vali próbálkozott meg a föladattal, hogy lendítsen az állapotokon; de hiába. Jogegyenlóségról szó sem vala, s bár a szultán nagy erélylyel szervezte az új kozigazgatást, a tanzimat-ot, Boszniában a régi húbéres világ napjait élték tovább is. 1848-ban Mehmed Tahir basa, régi szabású bcesúletes török, kerúlt az ország élére, a ki a Nagyúr parancsát komolyan vette. Hozzá is látott a refor- mokhoz nagy erélylyel. Ellenzékcskedés és az 1850-ki véres folkelés volt rá a felelet. Ez a basa volt az elsö, a ki legalább bátran lépett föl; de 1849 telen bekövetkezett halála miatt nem verhette le az ellenzéket. A porta ekkor Omer basât, az újkor legnagyobb renegátját bízta meg a bosnyák reform-munka végrehajtásával, és Bosznia katonai parancsnokává nevezte ki. A bégek megérezték, hogy sorsuk dúlóre jutott. Herczegovina helytartója, a 90 éves Stolíevic (Sztoláezi) Ali basa, Mosztárból eleibe ment a szultán képv'iselôjének s engedelmességet fogadott. Mindezt azonban nem vehette komolyan, mert alig nehány héttel Omer megérkezése után a tuzlai és zvorniki basák follázadtak; forrongott a bihácsi Krajina (határ), s Herczego- vinában fegyvert fogott Ibrahim, Ali basa bensó barátja. 1831-ben azonban Hussein személyébcn vezér állott a felkelés élén; míg most nem egyesíté erós akarat a lázadókat; nem volt fejök. Egyes helyeken tört ki a forradalom, de nem