Seite - 275 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

Bosznia es Herczegovina nepe. A lakossäg testalkotäsa. osznia es Herczegovina lakossägänak testalkotäsät illetöleg a tudomänyos vizsgälödäsok meg koränt sincsenek befejezve, minthogy csak a legutöbbi evekben kezdödtek s a nep külön- ben is nehezen nyerhetö meg ily kutatäsok szämära. Mind- azonaltal elegge szämbavehetö, bar csak egyoldalü az az anyag, a melyet fölhasznälhatunk s a melynek alapjän a nepesseg testalkotäsänak ältalänos kepet nemileg meg lehet rajzolnunk. Az eddigi embertani vizsgäla- toknak az az eredmenye, hogy az orszäg lakossägänak nagy többsege egesz sorät mutatja azon közös jellemvonäsoknak, a melyeket közönsegesen a delszläv typus ismertetöinek szokäs tekinteni. Az öslakossägnak, t. i. az illyr neptörzs- nek, mely bizonyära mär Kr. e. l ooo-ben lakta a mai Bosznia es Herczegovina földjet, azutän a römaiaknak es az ö gyarmatosaiknak, vegül pedig a keltäknak, avaroknak es götoknak a mai nepessegben alig lehet kimutathatö nyomaira talälni. A Kr. u. VI. es VII. szäzadban törtent szläv beözonles sodra tehät olyan erös lehetett, hogy az összes regibb, mind benszülött, mind idegen elemeket teljesen elärasztotta. Mielött a mai nepesseg embertani leiräsära ternenk, elöbb nehäny rövid megjegyzest kell tennünk az öslakok testalkotäsära. A monda es reszben a törtenelem is arra enged következtetni, hogy az illyrek nem keveretlen nepfaj, hanem különfele ärja, söt nem ärja elemek vegyüleke valänak. Herodianus megemliti magas termetüket, Plautus pedig nagy arczukat. Testük tätovä- 35*