Seite - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

2 A szlávok mellett, kikböl Bosznia és Herczegovina belfoldi lakosságának a zöme áll, csak kevés egyéb népfaj van az országban. Ilyenek a spaniolok (spanyol-zsidók), czigányok és karavlahok. A Boszniában ma megtelepúlt spanyol-zsidók tóbbsége ama 30—40 család származéka, melyeket 1604-ben Naftali bin Mandjur, Baltadzi-Mehmed pasa kormányzó bankárja telepített Konstantinápolyból és Salonichiból Szerajevóba. Késóbb még több család vándorolt be Ruméliából, Szerbiából és Bulgáriából, végúl egyesek Paduából és Velenczéból. A boszniai zsidók mind szefardok, és részint spanyol, részint olasz családneveik vannak, minók pl. Alchali, Chavejo, Albachari, Calderón, Danon, Gaon, Finzi, Montiljo, Maestro, Papo, Pereira, Pinto, stb. Egymás közt török és bosnyák elemekkel nagyon elegyúlt spanyol nyelven beszélnek. Embertani képük a következö : kózéptermetú (1.644 milliméteres), gyakran szúk mellú s nem ritkán kicsiny emberek, a kik között annál feltúnóbb elvétve egy-egy széles vállú, szálas termet. Koponyahosszúságra átszámított fejhosszúságuk átlag 180 milliméter, a koponyaszélesség 141, a koponya- mutató 78.1. Saját, 55 spanyol-zsidón végzett méréseim szerint 2 1.8 százalék köztük a hosszú, 45.2 százalék a közepes és 32.8 százalék a rövid fejú. E szerint tehát nagyon kevert jellegúek, a kik között úgy a sémi hosszú fejúség, mint a nem sémi rövid fejúség nagy számarányú. Arczuk gyakrabban magas, mint alacsony, orruk többnyire nagy és gyakran homorúan hajlott. Szürke szemú 31, világos barna 45.5 és sótét barna 23.5 százaléknyi van köztük; a kék szem ép oly ritka, mint a fekete. Többnyire sótét vagy világos barna hajuk nagyobbrészt hullámos vagy göndör és nem igen tartos, mert elég gyakran látni kozépkorú spanyol-zsidókat, a kiknek már jókora darabon kopasz a fejük. A fej vízszintes kerúlete 515 és 587 milliméteres határok között átlag 546 milliméternyi; tehát a test magasságához arányítva nem valami nagy. A bór színe gyakrabban világos (60 százalék), mint sótét. A spanyol-zsidó nók általában alacsonyabbak és kecsesebbek a férfiaknál, de különben majdnem teljesen ugyanolyan az embertani alkatuk, mint a férfiaké. Már 12 —13 éves korukban elérik nemi érettségüket, s már 25 — 28 éves korukban hcrvadni kezdenek. Ha jobb anyagi helyzetben élnek, mint a férfiak, ók is elhizásra hajlanak. Rendesen igen szaporák és szívbajokra, valamint az idegrendszer külonféle bántalmaira való hajlamük mellett sem föltünöen nagy köztük a halandóság.