Seite - 326 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

326 Jellemzó, hogy a háznak itt nincsen szláv neve. Kuéa ugyanis a latin cucina (konyha) szó származéka s ebben a jelentésében is él, a mennyiben a kuéa szóval azt a helyet is jelölik, a hol a túzhely áll. A ház jelólésére szolgáló másik szó — dorn — szintén román eredetú (a latin domus származéka). Szláv eredetú csupán a stan, a mely „lakásu-t jelent s a stati (állani), staniti (tartózkodni) szóból származik. Havasi pásztorkunyhó nevéúl gyakori. A ház alaprajzában a hosszanti és a szélességi vonal aránya 3 : 2 s a rendes méret 1 2 : 8 arsin. A délszlávoknál mar a kózépkorban egységes arányok szerint építkeztek. Ezek nagyságához képest fél, egész, másfél és kettós mansio-VsA. (háztelkeket) különböztettek meg s ehhez szabták a házadót. A házat rendesen széltól óvott, szelíd hajlású természetes lejtóre építik úgy, hogy az alsó szélén a felsó szintájig éró kófalat emelnek, mi által a ház felét elfoglaló pincze-helyiség fizó a) keletkezik, mely éléstárúl vagy istállóúl szolgál. A kó alapépítményre kerúl a (meróleges) czölöpökböl, vagy (vízszintes) rónkokból, avagy sóvényfonatból (Seper) készúlt, mintegy két méternyi magas fal, a mely két gerendából (hatule) alkotott koszorúpárkánynyal (vjenianica) ér véget. Ebbe ékelik be gondosan a gerendákat (prijeke gredej, a mi tartós- ságot ád a tetónek. A tetóléczeket (rogovi) felúl egymásba rójják, alúl nagy szegekkel erósítik meg s aztán zsindelylyel vagy deszkával födik, melyeket néha még nagy fejú faszegekkel erósítenek meg. A tetó (krov) rendesen sátor- fódél s hogy a hótomeg lecsuszamlását megkonnyítsék, igen meredek s az alsó szélén a fal oltalmára kirúgó eresze (streha) van. Herczegovinában, a hol a fának szúkében vannak, a tetót kónnyen hasadó mészkó-lapokkal födik. Ennek folytán itt a tetó egészen lapos s ehhez képest a szerkezete is egészen más. Itt a tetóléczek (merteci) erós szarufákon (makaze) nyugvó gerinczszelemenre (sljeme) erósítvék. A bejárat rendesen a hosszanti oldal kózepén van, keskeny és alaesony s egyszerú reteszszel záródik. A csekély számú kis ablakok apró üvegtáblákkal, még gyakrabban pedig vékony hólyaggal, vagy olajos papirral zárvák. A ház kózepén áll a padlón nyugvó alaesony, kópárkánynyal kórúlvett túzhely (ognjiSte). Ez az egész családi élet góczpontja s ehhez képest nagy tiszteletben is áll. A tílzet gondosan ápolják rajta s nem igen hagyják kialudni; ha pedig ez mégis megesik, némely vidéken csakis „éló túzzel" gyújtják meg újra. Ez „éló túz"-0n pedig olyant értenek, a mely villámcsapásból vagy két fadarabnak egymáshoz dórzsoléséból támad. A füst a szabályozható szellentyúvel ellátott tetónyíláson (badía vagy komin) át jut ki a szabadba.