Seite - 333 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

333 A foganóképesség fokozására kapor-, linka- és kerti zsálya-fózeteket itatnak a nókkel. De búhájos eszkózoket is használnak; így jjéldáúl a meddó asszony- nak azt javasolják, hogy egy viselós nó szájából a kerítésen át egyék kenyeret; vagy újhold utáni vasárnapon napnyugta után mászszék fol egy fára, ott egyék meg a csipkerózsa gyümólcsében talált három kukaczot, háromszor ismételve e szavakat: Snnce zagje za brdo a ja u breme. (A nap a hegy mógé bújik, Herczegovinai parasztház. én pedig jó reménységbe jutok). Ha az asszony fiút óhajt, másnak a szántó- fóldjén megfogja az ekeszarvát s fólfelé szántva így szól : Vó za volom, sin za sinom. (Okór ókór után, fiú fiú után). Ha a nó tcherben lévónek érzi magát, legsürgósebb dolga megtudni, fiú, avagy leány lesz-e a gyermeke. S itt is tóbbféle módot tud a babona a jóvó kifürkészésére. A szoba két külónbózó szógletébe eldugnak egy puskagolyót, meg egy ollót s aztán megfigyelik, hogy melyik szógletbe ül az ifjú asszony. A golyó fiút, az olió leányt jóvendól.