Seite - 346 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 346 -
Text der Seite - 346 -
346
azontúl az illetó testvérének (posestrima) tekinti magát; reggel elmondja az
álmát a férjének, a ki a testvériség érvényét clismeri, s ez esetben a pobratim az
asszonynak olvan, mint a vérrokona, a k¡ elótt nem szabad magát lefátyoloznia.
A pobratimstvo útján létrejótt rokonsági kôteléket a felek legkôzelebbi
atyafiságára is kiterjesztik, s a választott testvér atyját poo¿¿m-nak (félatyának),
az anyját pedig polumajka-n?ik (félanyának) híjják.
Szerelmi varázslás. — A bosnyák paraszt lány életc sok sanyarú mun-
kával telik el, a minek egyhangúságát csak kevés üdúlés enyhíti. Már leg-
zsengébb ifjúságától fogva a leányt is rá szorítják, hogy a mi csak gyónge
erejétól kitelik, azzal a kózós háztartási munkához hozzájárúljon. Legelószcir
pásztorkodnak, a juhokat és kecskéket órzik, aztán a háztartási munkára fogják
óket s a mosásnál, fózésnél, tisztogatásnál, stb. kell az asszonyoknak segitcniok.
A nap tôbbi részét pedig kôtéssel, fonással tôltik.
Hajadonokká serdúlve, jóllehet sokszor a felnóttek legczédább beszédét
is arczpirúlás nélkül hallgatják, mégis a legszigorúbb erkôlcsôsségre nevelik
ôket, s e részben igazán példásaknak mondhatók. A szúzi bccsúletet a legfóbb
jónak tekintik, s ha kell, állhatatosan meg is tudják védelmezni.
Az ósi hagyományok szellemében nevelkedvén, jókor megtanúlják, mi a
nó természetes hívatása, s minden tórekvésük arra irányúl, hogy mentúl elóbb
férjhez menjenek. De azért nem szabad kaczérkodással és túlságos kedveske-
déssel tôrekedniôk e czél felé. Azt is nagyon jól tudják, hogy bármint határozna
is a szivük, mégis csak az atyjuk akarata a dóntó, s minthogy semmi más eszkôzzel
sem igyekezhetnek a czéljuk elérésére, igézéshez és varázsláshoz folyamodnak.
Kivált Szent Gyórgy napja e varázslások ideje, s igen számosak az
igézó szertartások, a melyekról azt tartják, hogy mielóbb kedve szerinti férjhez
juttatják a leányt. Már az ünnep elóestéjén keresnek a leányok valahol egy
hangyabolyt, azt haza viszik, foldobják az ereszrc s háromszor e mondókát
ismétlik : Mravi uz kuéu, svatovi u kttéu (Hangyák a házra, kérók a házba).
Szent Gyórgy napján kora hajnalban, még pitymallat elótt kilopódzik a leány
a patakhoz vagy forráshoz, ott levetkózik s fürdés után igy szól a nap felé
fordúlva: „Hitemben megfüródtem Isten fia (vagyis a nap) elótt s a hajnal-
csillag, a világ szemefénye elótt." (Ja se umih svojitn dinom, boijim sinom,
zvijezdom danicom, svega svijeta zenicom.) Aztán felóltózik és igy szól:
„Fehéret óltók pirosra, megbúvólók kicsit, nagyot; mint a méh a virágnál,
úgy legyen a kedvesem nálam!" (Ja obukoh bijelo na rumeno, ja pomanih
malo i golemo, kako píela po rodu, tako dragi na pohodu.) Erre a fésúlkódés
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch