Seite - 364 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

364 A csütórtók minden szertartás nélkül múlik el, csak az estején (u o¿i petka) készítik el a másnapi lakomát (so/ra). A vólegény naplemente után két órával (jafsija) a mecsetbe megy s ott imádkozik, aztán barátai nagy heje- hujával és dévajkodással haza, a menyasszonya szobája küszobéig kisérik. Másnap a vólegény barátai és szomszédai ajándékokkal, tóbbnyire édes süte- ményekkel állítanak be hozzá, melyek kózótt van a menyasszonynak szánt lakodalmi kalács is. A háremben a menyasszony a kaláesot folszeleteli s a vólegény meg- kinálja vele a vendégeket, a kiknek mindenike egy-egy himzett kendót (jagh/k "vagy mahrama) is kap. Pénteken délután fogadja a menyasszony a háremben új szomszédnóit s megvendégeli óket. Ha a szüléi ugyanabban a városban laknak, akkor este meglátogatja óket, s ezzel véget ér az ünnep, a melynél a hangos dinom-dánomnak, dévaj dáridónak s kôlcsônôs ajándékozásnak vége- hossza nincsen, s az ajándék néha meg is haladja az illetók vagyoni tehetségét. A halál. — Mazuranié kóltó e jellemzó sorai: Boj se onog ko je viko, (A ki nem fél a haláltól, Bez golema mrijeti jada. \ attól félhetsz.) teljesen rá illenek Bosznia és Herczegovina erós lelkû népére, mely a halálnak, bármely alakban kôzeledjék is, mindig bátran és egykedvú nyugalommal néz a szemébe. A gyakran sulyos gondokkal terhes élet végeúl méltósággal várják a halált. A férfinak, lia vége kôzeledtét érzi, legfóbb gondja a „halál", vagyis a kibékúlés mindazokkal, a kiken netán valami igazságtalanságot kóvetett el, s halálos ágyán megbocsát „még az erdei madárnak, a vizben lévó halnak és a gôrgetegben rejtózó kigyónak is." A haldoklónak a fejénél egy viasztyertyát gyújtanak, s a halála beállta után lefogják a szemeit és ósszezárják a száját. Azután kioltják a tüzet s a hamut gondosan lesóprik a túzhelyról, a melyet három napon át használatlanúl hagynak. A halál bekóvetkeztekor a házban lévó vizet, vagy készúlófélben levó ételeket is kióntik. A ház elótt tüzet raknak s annál melegítik meg a halott megmosására szükséges vizet. E mosás után a vizzel együtt a túz maradványait s a mosásnál használt szappant és fésút is elpusztítják. Erre kóvetkezik a halottnak végsó útjára való felôltôztetése. A menyasszonynak a gyúrújét az újján hagyják, a hajadont teljes menyasszonyi diszbe ôltôztetik, csak az ékszereit veszik le róla a sirnál s a templomba viszik áldozatúl.