Seite - 378 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

378 Ezen hangnemek nyomozâsàt némely kôrûlmény igen megneheziti. Elsôben is a legtöbb dal nem éri el az egész hanglétra terjedelmét. Ennek természetes kôvetkezménye az, hogy a dallamok egy nagy serege két hang- nemhez is tartozhatik, sôt kisebl» hangterjedelmû dalok több hangnemre is vonatkoztathatök. Tovâbbâ a ynoduldcziôkra (âtmenetekre) is igen érdekes példâkat talâlunk ; ime egy példa Szerajevöböl : Moderato. i u zeh dzu gum stra fu, * r r t — ^ o - doh f ja, kad na di_ mo - ja dra ga av - dest -X- Atmenet a lydiai, vagy hypophrygiai hangnembôl a 8. sz. alatti vegyes-lâgy (g) hangnembe. (E mutatvâny szövege forditâsban igy hangzik: „Folvettern a nagy, meg a kis korsöt, kimentem a folyövizhez, kedvesem, ott végeztem, drâgâm, szent mosakodâsomat. ") igen gyakori jelenség — a mi könnyen zavarba hozhatja az embert — valamennyi délszlav (horvât, szlovén, szerb) dallamnâl az, hogy vannak dalok, melyek a kemény hangnemmel egyezôk, de a hanglétrânak (mondjuk, pl. a kemény ¿-hanglétrânak) nem kezdô lépcsôjén, itt tehât pl. a i-lépcsôn, hanem a mâsodikon, tehât a aMépcsôn végzôdnek. Ennek kôvetkeztében az ilyen dalok a bevégzetlenség hatâsât teszik az emberre, s valöban ezek bevégzôdé- sénél csak félzâradék van, ha a végzô ¿/-lépcsôt, ùgy tekintjük, mint az uralgd- összhangzat — g, h, d •— ôtôdét. A tamburicza összhangzatos kisérete is ezt bizonyitja. • Mihelyt azonban az elébbi zärö-hangot együttal alaphangnak is tekintjük, bizonytalansâg, kétesség ¿11 el<5; mert mindjârt nem tudjuk, vajon az ilyen dalt kemény hangnembôl menônek kell-e tekintenünk, a ¿/-lépcsôn alkalmazott fél- zâradék kal, vagy pedig olyannak, melynek dallamâra a phrygiai hangnem alkalmazhatö.