Seite - 388 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

388 föllepö mäsod hangközök meg nem gätolnäk. A következö kis pelda fogalmat ad egy ilyen elöadäsröl : A tidante. } \ i i A czurna körülbelül 40 centimeternyi hosszti, kezdetleges klarinet-forma hangszer. Hangrese het van, a következö hangközök szerint hangolva: m y — r - 1 = 1 A czurna mär meglehetösen ritkän fordül elö, de meg ritkäbb aztän a jö hangoläsü czurna. E hangszernek közelröl igen eles, messziröl igen szep es költöies hangja van. A dallamok, melyeket rajta jätszani szoktak, melabüs, hevenyeszett ömlengesek, melyeket csak fonogräf segitsegevel lehetne ällandö- sitani. A diple a balkäni orszägoknak szerfölött kezdetleges dudäja, mely voltakepen börtömlövel ellätott kettös czurnänak tekinthetö. A zeneje is olyan, mint a czurnäe. Boszniäban es Herczegovinäban — a Rama-völgyet kiveve — ez is ritkän hallhatö. A sipok hangjai a gyüjtök ältal nehezen jegyezhetök föl; eleg sok hang ällithatö elö rajtuk. Ezek a sipok a fö szöra- kozö eszközei a mezök päsztoränak. A czigänyzene, mely különösen a tamburiczän valö jätekböl ¿11, honi szinezet nelküli; vilägpolgärias, mint a nyugati es keleti zene, s vele, mikent e kis nep dalaival, ep rigy talälkozunk Szlavoniäban, mint Bulgäriäban es Szerbiäban, vagy Boszniäban es Herczegovinäban.