Seite - 394 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

894 Szâmos oklevélbôl tovâbbâ az is kiderûl, hogy a bosnyäk uralkodök mâr akkor âllandô logotheteket tartottak kanczellârokûl, és hogy az orszâg nagy fiai kivétel nélkiil irai és olvasni tudô embcrek voltak. A XI. szâzadban Boszniâban follép a bogumilok vagy patarénok szektâja. Bosznia âllami és magân életére gyakorolt hatâsuk még ma sincs ugyan kellôen tisztàba hozva, de az mär kétséget sem szenved, hogy gyakori polgâr- häborü dült miattuk, s hogy ôk adtak okot és alkalmat a szomszéd âllamoknak, legkivâlt Magyarorszâgnak, hogy a bosnyâk ügyekbe beavatkozzék. A pâpâk mindent elkövettek a kiirtâsukra ; a bogumilok viszont annyira mentek Röma elleni gyulöletükben, hogy elvégre magât a törököt hivtâk segitségul, s a mikor ez csakugyan megjelent, az ô mûkôdésûknek tulajdonitandö, hogy a termé- szettôl oly annyira védett Bosznia oly csûfosan, ugyszölva kardcsapâs nélkûl jutott oszmân uralom alâ. De, mert az egyhâzuk tisztân nemzeti alapokra épult, és csupân a népnyelvet hasznâltâk, igen nagy mértékben hozzâjârultak az orszâg muveltségi és irodalmi fejlôdéséhez. A bosnyâk bogumilok igen élénk irodalmi tevékenységet fejtettek ki, hogy követöket szerezzenek. Vilâgnézletûket még manapsâg is a nép ajkân élô szâmos monda, dal, mondas és népszokâs visszhangozza, de apokryph irataik az oszmânok betôrése utân nagyrészt elpusztultak. Hihetôleg ôk maguk égették el régi könyveiket, miutân nagy szâmban az iszlâmra tértek ât. Csak egyetlen egy irott emléke maradt e kornak, az, a melyet a patarén Hvâl 1404-ben irt Hrvoja, Bosznia nagyvajdâja és Spalato herczege szâmâra. Ez a nyelvtudôsok elôtt végtelenûl becses, szâmos képpel diszitett kézirat az ô- és ûj-szôvetségi szent irâsnak a szektâtôl elismert majd minden részét tartalmazza. Ezen kivul fönmaradt egy ugyanazon kéztôl irott evangeliumos könyv is. Mind a két nyelv- emléket Daniàié Gyôrgy, a hires nyelvtudôs, adta ki. A bogumiloknak tulajdo- nitjâk még az ugy nevezett bosaniica-t, a Cyrill irâsnak ezt az egyedûl Boszniâban ismert fajtâjât is. E fôltevés mellett szöl fôleg az, hogy a bosnyâk mohamedânok, az egykori patarénok utôdai, egymâs közt ma is ezt az irâst hasznâljâk. Jôformân mindössze ennyit tudunk a legrégibb bosnyâk irodalomrôl; de ez a kis mécses is kialudt, a mint az oszmânok az orszâgot birtokukba vették. Ez a sorscsapâs annyira megbénitotta a szellemeket, hogy csak jô kétszâz év mulva szedhették össze magukat. Divkovié Mâtyâssal kezdôdik Bosznia mâsodik irodalmi korszaka. Mâsodik korszak. — Ismeretes dolog, hogy az ö-klasszikai tudomânyok ujjâébredése oly virâgzô olasz nemzeti irodalmat teremtett, hogy mély eszméi-