Seite - 396 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

396 mànyozâsa szempontjâbôl fontosak; a szerajevôi Vlastelinovié Âgoston. Az egyetlen, de gazdag ismeretekkel bird vilâgi kôltô, Benié Bono, 1708—1785, korânak egyhâzi és politikai eseményeit krônikâban dolgozta fôl. Megemlitjûk még, hogy Fra Karagié Lukâcs tartomânyi fônôk 1737-iki kôrrendeletében a latin iras hasznâlatât ugy a nyilvânos, mint a magâniratokban eltiltotta. De e tilalom hatâstalan maradt; ezentul csakis latin betûs kônyveket nyomtattak. Ezen (t. i. latin betûs) csoporthoz tartoznak : a skopljei (Dolnji Vakuf) Bandu/oviélvàn, a kinek elsô izben Velenczében 1613-ban nyomtatott fô muve, a „Levelek és evangeliumok", 150 éven ât volt hasznâlatban ; a Zupanjac melletti Lipa falubôl valô Antid Ivân, meghalt 1685-ben; a ljubuskii Sitovié Lôrincz, a mohamedânbôl lett keresztény, a ki nagy sikerrel tanitotta a keresz- tény bôlcsészetet Sebenicôban, a hol 172Ç)-ben meg is halt. Ide tartoznak tovâbbâ a mosztâri LekuSié Marian; a râmai Filipovié Jeromos, meghalt 1765-ben; Dobretii Mark, 1773-tôl 1784-ben tôrtént halâlâig bosnyâk pQspôk; az 1718-ban Mosztârban szùletett Vladimirovii Lukâcs ; Lastrié Fûlôp, szûletett 1700-ban, meghalt 1783-ban. Szâmos muve kôzul legbecsesebb az „Epitome vetustatum Bosnensis provinciae, etc. " czimû, mert egyebek kôzôtt ebben van az elsô bosnyâk irodalomtôrténeti kisérlet. Emlitendôk tovâbâ: az 1813-ban » elhunyt Ilié Gergely pûspôk Varesbôl és Miletié Agoston Fojnicâbôl, 1763 —1831, az Olaszorszâgban nagy csodâlatot keltett egyhâzi szônok; Matié Ambrus, Barisié Rafo, Jakovljevié Marian, Cuié Mihovil, stb., s végul a bosnyâk Anacharsis, a bosnyâk Krajinâban 1617-ben szùletett Krizanié Gyôrgy. Miutân Zâgrâbban, Bécsben és Bolognâban elvégezte a theologiât, megjârta Rômât és Konstantinâpolyt, 1659-ben orosz szolgâlatba lépett, de ott utôlérte végzete, mert mâr 1661 -ben szâmuzték Szibériâba, a hol 16 nyomoru- sâgos és inséges esztendôt tôltôtt a nélkûl, hogy szellemi mozgékonysâgât elvesztette volna, sôt épen ott irta legnevezetesebb mûvét, 1665-ben Tobolsk- ban megjelent szlâv nyelvtanât. A latin nyelvu irôk kôzôtt jeleskedtek Dobretii Gyôrgy, Marijanovié Istvân és Fra Josié Balâzs. A legjelesebb kôzôttùk Dobredé, ki Srebrenicâban szûletett. Gazdag nemes csalâd saija volt, de a berontô tôrôkôk elôl 1463-ban kénytelen volt Olaszorszâgba menekûlni, a hol a Szent Ferencz-rendbe lépett. Angolorszâgban és Pârisban tanult, majd Urbinôban és Florenczben nevelôs- kôdôtt, aztân Pisâban metaphysikât és theologiât tanitott. A Medici-k nagyra becsûlték mély tudomânyât; de, mert a dômés Savonarola Jeromos mellé âllott, 1497-ben el kellett hagynia Florenczet. Ugyanebben az évben meg-