Seite - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

400 Sunjié Marian 1798 januâr 7-én Travnik melletli Bufici faluban szùletett s 1813-ban a Szent Ferencz-rendbe lépett, mely Sunjié rendkivuli tehetségét minden môdjâban allô eszkôzzel iparkodott fejleszteni. Mint a bécsi keleti akadémia nôvendéke, a fôbb eurôpai nyelveken kivul a tôrôkôt, a perzsât és az arabot is annyira elsajâtitotta, hogy tanâra, Oberleitner, arab nyelvtanânak a megirâsânâl fôlhasznâlta az ô kôzremûkôdését. Midôn 1836-ban Boszniâban éhinség tort ki, Sunjié, mâr mint lelkész, szétosztotta minden készletét, sôt hogy az éhezôkôn segitsen, utolsô lovât is eladta, pedig lelkipâsztori utazâsainâl nagy hasznât vette. IX. Pius pâpa oly nagyra becsulte jeles tulajdonaiért, hogy 1854-ben Bosznia pùspôkévé nevezte ki. Népének ez a nagy jôltevôje és tanitôja, fâjdalom, mâr 1860-ban elhûnyt Bécsben, a hovâ gyôgyulâst keresni ment gonosz lâza ellen. Hivatâsânak emésztô kôtelességei nem hagytak râ idôt, hogy nagyobb irodalmi munkâssâgot fejthessen ki; mindamellett ugy hazâja szomoru sorsa fôlôtt kesergô elegiâi, mint latin nyelven irt nyelvészeti tanul- mânyai ritka képzettségérôl tanùskodnak. Kétségtelenul Bosznia legnagyobb fiainak egyike volt ô. Jôval eredményesebben és tôbb old al 11 lag mukôdôtt ifjabb kortârsa és barâtja, Jukié Franjo. Szùletett 1818-ban Banjalukâban, a hol atyja arany- muves volt. A Szent Ferencz-rendbe lépvén, magasabb kiképzés végett Zâgrâbba kuldetett, a hol azonnal Gâj Lajoshoz csatlakozott. Latas Omer pasa 1850-ben elfogatta és bilincsekbe verve Szalonikibe és onnét Konstantinâpolyba kûldette, a hol kimondhatatlan kinzâsoknak vetették alâ. Végtére Strossmayer puspôknél talâlt menedéket, de mâr 1857-ben meghalt Bécsben, a hovâ orvosi segélyt keresni ment. Nagy becsu mûve az 1850 ôta Zâgrâbban megjelent „ Bosznia fôldrajza és tôrténete" (Zcmljopis i povjestnica Bosne). Ô alapitotta a „Bosanski prijatelj" czimû szemlét, a melynek, épen akkor tôrtént szâmuzetése kôvetkez- tében, csak két fuzete jelenhetett meg. Jukic leghuségesebb barâtja és czivilizâtori tôrekvéseinek legbuzgôbb tâmogatôja volt iijabb kortârsa és fôldije, Fra Martié Grgo, Bosznia legnagyobb kôltôje. Martié 1822 februâr 5-én szùletett Posusjében, a ljubuski-i kerûlet egy kis falujâban, Herczegovinâban, a hol a népnyelv tudvalevôleg a legtisztâbban maradt meg. A tehetséges fiut 1834-ben fôlvették a kresevôi <5srégi kolostorba, a hol az ôt gymnasiumi osztâlyt kituntetéssel végezte és szerzetesi fogadalmât letette. A 6-ik osztâlyt Pozsegâban, a bôlcseletet 1839 és 1840-ben Zâgrâbban hallgatta. Theologiai (anulmânyait 1844-ben Székes-Fehérvârt végezte be.