Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

416 Az iskolaépúletek e fajának jellemzó példája Szerajevóban a kursumli medresse, melyet az imént említett mecsettel egyetemben Ghazi Husref bég épített. Elrendezése majdnem négyzetes, csupán éjszaki odalán szókell ki nehány méternyire egyetlen tanterme (dershana); homlokzata mélyen az áttórt kerító fal vonala mógótt emelkedik; a kerító fal és a homlokzat kózé eso tér kertté van átalakitva, melyben lugasok nyújtanak árnyékot. A kapun át kupolával fódótt elócsarnokba lépünk, ez után kóvetkezik a majdnem négyzetes és két tengelyú árkádos udvar, melynek kózepét egyszerú kút foglalja el. Az épúlet osszes helyiségei az árkádos udvar kórúl sorakoznak, s csak is az udvarról van bejáratuk; mindegyik helyiségkupolás; valamennyi fólótt uralkodik a tanteremnek a tizenkét lakószoba kupoláival szemben emelkedó kupolája. A lakószobák három négyzetméter terjedelmúek és hatodfél méter magasak; minthogy azonban a helyiségek magasságuk s még inkább a kupola ólom fódele miatt nehezen fültek, a szép hatás kárára két és egyharmad méter magas- ságban utólag fa mennyezetet vontak. Valószínú, hogy ez a medresse valamely nagyobb keleti építménynek az utánzata, a melynek építésekor nem számoltak kellóképen az itteni idójárással. Az építés egyéb részletei teljesen kielégítók, jelesúl: a kóból és vékony téglából rétegesen rakott fal, a kó keretú ablakok fólótti bemélyített csúcsíves mezók, a hasábalakú, magas kó gúlában végzódó kémények, nemkülónben a kupoláknak ólom burkolata is. A lakószobák beren- dezése egyszerú: dolaf (szekrény), bosnyák kályha meleg vizet tartó edénynyel, szertartásos mosakodásra szolgáló, szekrény alakú banica (fürdó), hosszú, a fal mentén húzódó s ágy gyanánt is szolgáló diván, szónyeg és falburkolat, mindez keleti formában, teszi ezen kis helyiségek bútorzatát, a melyek mind- egyikében két-három nóvendék lakik. A kursumli iskolától keletre fekvó és csak félig kiépített Hanikah iskola elól árkádos folyosóval ellátott hosszanti épúlet és tulajdonképen tekija (kolostor), melyben a sejk lakásán kivúl kózós, dongabolttal és nyeregtetóvel fódótt lakószobák vannak; ez késóbben keletkezvén a kursumli iskolánál, annak motivumai részben ismétlódnek rajta. A Szerajevo éjszaki kórnyékén levó Sinan tekija, melyet Hadsi Sinanaga 1637-ben (a hedsra szerint 1048) épített, az elóbbinél eredetibb, bár építészetileg szintén értéktelen példája a tórók kolduló szerzetesi kolostornak. Kifelé kó falak zárják el, belseje pusztú- lásnak indúlt, fából való verandák és elókeló sejkek síremlékei kis udvarának mystikus hatást kólcsónóznek, a mit még inkább fokoz a kufft betús (legrégibb arab irás) számos fólírás. Az épúletben a sejk lakásán kivúl csak a vándor