Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

422 építését ; állítólag egy helybeli asztalos (dundser, az építészet minden ágát úzÓ mester) mégis folépítette. A mosztári és visegrádi hídnál jobb állapotban van a Narenta hídja Konjicában. Ezt 1682-ben (hedsra 1093) állítólag Sokolovié AhmccL vezér építteté faragott kóból; 6.8—13.5 méter szélességú hat ívból áll, nagyjában hasonlít a visegrádi hídhoz, míg a Miljacka hídja (Kozija éuprija, kecskehíd) Szerajevótól keletre a mosztári híd mintáját kóveti, azzal a külónbséggel, hogy a víz átfolyásának megkonnyítése végett a kecskehíd homlokfala két kerek nyílással van áttórve. Ugyanezen szerkezettel találkozunk Szerajevo kó hídjainál. Régi török fiirdö Szerajevóban. A fölsoroltakon kivúl még több részint fonnálló, részint romba dúlt hid bizonyítja, hogy a török nagy fontosságúnak tartotta a hídépítést. A víz- és az útépítés terén alkotott múvek az elóbbieknél jóval csekélyebb értékúek. A vízvezetékek száma nagy volt, a mennyiben a helységek köze- lében levó forrásokat rendszerint fólfogták és a mecsetekhez és a fürdókbe vezették ; de, mivel a vezetésre csak is agyag vagy fa csöveket használtak és az alapítványokból (vakuf) épített vízvezetékek fóntartására kevés gondot fordí- tottak, a tartomány elfoglalásakor az e fajta építmények igen siralmas állapotban voltak. Ezen vezetékeknek egyik sajátossága volt, hogy itt-ott beillesztett, úgy nevezett tereziákon futottak át. A terezia hasábalakú, gyakran kúthoz hasonló építmény faragott kóból, melyben egy kis víztartó, továbbá két meró- leges csó volt elhelyezve; az egyik csó be-, a másik pedig kivezette a vizet.