Seite - 424 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

424 tartöjäba. A vizvezeteki kütak rendszerint faragott köböl valö, egyszerü tagolt- sägü es föliratos täbläkkal ellätott epitmenyek voltak. A tartomäny elfoglaläsakor az ütak a vizvezetekeknel is roszabb ällapot- ban voltak. E teren, a hol csak az összes erdekelt tenyezök együttmüködese teremthet kedvezö eredmenyt, az egyes jöltevök es a vallasi alapitvänyok meddök maradtak. A kormäny majdnem egeszen tehetetlen volt; minden nagyobb földbirtokos uralkodöi jogokat követelt magänak; läzadäs läzadäst követett. Ilyen körülmenyek közt lehetetlen volt az együttmüködes. Ennel fogva a közlekedesi eszközök ällapota fölötte szomorü kepet nyüjtott: a Banjaluka es Doberlin közt epült vasüt a közlekedesre alkalmatlan, magas epitmenyei romban, az egykor kövel burkolt orszägütak (kalderma = szep üt) majdnem järhatatlanok, a kisebb hidak vagy elpusztülva, vagy igen gyarlö allapotban voltak, egesz ütvonalak levezetö csatornäk hiänyäban az ev nagyobb reszen ät viz alatt ällva eliszaposodtak, stb. A fontosabb orszägütak egyike sem volt hasznälhatö; mindazältal a Mosztär, Szerajevo es Bosznabröd közti üton tenyleg järtak es a török kormäny 1863-töl kezdve azon färadozott, hogy a Mosztär es Kotijica közti nehez ütat alaposan üjjä epitse; azonban, noha sok penzt forditott rä es volt eleg munkaerö is, meg sem volt kepes a nehez föladattal megmerközni. 1878-ban az iitnak csak nehäny szakasza volt ügy a hogy keszen. Az Angolorszägböl hozatott es a Narenta föle szänt härom vashid közül csak az egyik volt fölällitva Jablanica alatt, a masiknak magäban ¡ablanicäban csak a ket parti pillerje, a harmadik- nak Mosztärban a közepsö pillerje volt fölepitve. Hogy milyen zür-zavar uralkodott ezen epitkezesnel, mutatja az, hogy a vasszerkezet, melynek kisebb darabjait, mint gazdätlan jöszägot a czigänykoväcsok akadälytalanül ellop- kodtäk, szanaszet szörtan hevert különbözö helyeken. Ügy lätszik, hogy tervek es rajzok keszitesevel csekely mertekben foglalkoztak. Bizonyos Abdulah Nuri ältal a ragusai ütra szänt es kilencz pilleren nyugvö fa hid terve, mely az alaprajzot es a hosszanti metszetet tünteti föl, ez egyetlen török eredetü terv, mely eddig birtokomba jutott. önkent ertetik, hogy az ilyen ütakon a kocsiközlekedes nagy nehezseggel järt, a mit csak az tud elkepzelni, a ki török orszägütat eredeti ällapotäban lätott. Ilyen peldäül az, mely Neum kikötötöl indül ki, Hutova mellett haladva el es a metkovic-mosztäri orszägtithoz csatlakozik. Mivel ez volt az Adriätöl kiindülö egyetlen orszägüt, mely egeszen herczegovinai tenileten feküdt, azert mint katonai üt nagy fontossäggal birt a török kormänyra nezve. Mintegy