Seite - 435 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

435 ket es negy soros, ritkäbban a hat soros fordül elö; vetnek ügy öszi, mint tavaszi ärpät. A hektoliterenkenti suly, a mint szamos pontos meres mutatja, nagyon kielegitö. A gabona a hegyeken rendszerint sulyosabb, mint a völgyekben. A fö termeny a tengeri, mely mindenütt, a hol az eghajlat csak felig- meddig kedvezö, az elsö helyet foglalja el s helyenkent meg 8oo meter magas- sägban is tenyeszik. Többnyire a nagy szemü fajtäkat vetik. Zordonabb hegyi täjakon, különösen a tartomany karszt videken, a zab, ärpa, tönköly es krupnik uralkodik. A rozs ältaläban kevesbbe van eltcrjedve, mint az itt fölsorolt gabonanemüek es szämos videken, bar kedvezö tenyesze- Ö-bosnyäk aratäsi termeshordo szeker. tenek minden föltetele megvan, erthetetlen mödon elhanyagoljak. Ügy lätszik, hogy a rozslisztböl keszült kenyer a nep izlesenek nem felel meg. A dohdnytermesztts, bar az eghajlat es a fold különösen Herczegovinäban nagyon kedvezök igen jeles minösegu termeny elöällitasära, csak mellekes fontossägü. A Trebinje környeken termesztett jö hirü dohäny kivetelevel a dohäny kevesbbe ertekes, s a termesztes, mely evenkent körulbelül 10.000 metermäzsära rügott, meg a belfogyasztäst sem födözte s nagy mennyisegü dohanyt, nevszerint purzicsant es jenidget külfoldröl kellett bevinni. Az dllattenySszttst is ep oly czelszerütlenül folytatjdk, mint a foldmivelest. Mennel koräbban hasznot hüzni az ällatböl, a paraszt elött oly szabäly, melytöl csak ritkän ter el. Az ällatok szäma egy-egy parasztgazdasägban a lehetö leg- 55*