Seite - 439 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

terûlete meghaladja a 20.000 hektârt. A Vlasié-Planinân évenként készitett sajtot kôrûlbelûl 1.500 métermâzsâra becsulik. A friss Vlasié-sajt lâgy, sârgâs- fehér s kellemes, gyônge izu. Mikor mâr érettebb, igen erôs mellék izt nyer, mely lehetetlenné teszi, hogy kiviteli ârûvâ vâljék. A sertéstenyésztés azon ùtâlat miatt, melylyel a mohamedânok ez âllat irânt viseltetnek, csak a keresztény vagy vegyes népességu vidékeken bir fontossâggal. Legtôbb sertést ugy régebbei, mint jelenleg is még a Posavinâ- ban, Karajinâban és a szomszédos kerûletekben talâlunk. A tartomànynak erdôvel sûrûn boritott részeiben a bôséges erdei hizlalâs a sertéstartâst kevés fâradsâggal jôvedelmezôvé teszi. Ezeken a vidékeken a sertéseket nagy mennyiségben nevelik s a kivitel az utôbbi években igen föllendult. A felügyelet, takarmânyozâs és gondviselés, melyben a belföldi népesség a sertést részesiti, nagyon elégtelen, s csak a legelôre és uszô helyre valô kihajtâsbôl all. Eleség-pôtlékot otthon csak ritka esetben, s rendszerint csak az anyadisznôknak adnak addig, a mig ezek malaczaikat szoptatjâk. Télen ât a sertéseket többnyire a nagy mennyiségben elôfordulô pâfrâny gyôkerével tartjâk. E czélbôl a pâsztorok a földet csàkânynyal lehetô mélyen fôlszakgatjâk,