Seite - 441 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

441 elért eredmények, valamint a hatôsâgok részérôl a folytonos râbeszélés, oktatâs âltal idövel sikerult fölkelteni a benszülött mezûgazdâk érdeklôdését a leg- ujabb talajmivelö eszközök iränt, s ôket ily eszközök beszerzésére birni, mit az orszâgos kormâny a vételâr hitelezése âltal is megkônnyitett. A belföldi ârpa regenerâlâsa végett, mely sôrfôzésre nem igen volt alkalmas, a kormâny, miutân a sörnek valö ârpa könnyü és jövedelmezö kelendôsége biztositottnak lâtszott, az oszrâk-magyar monarchiâbôl kitûnô vetômagvat vitt be, s a mezôgazdâknak vetési czélbôl kiosztotta oly fôltétellel, hogy a kapott'mennyiséget a legközelebbi termésbôl szolgâltassâk vissza. Herczegovinânak azon keruleteiben, melyek a tengeri termesztésére nem alkalmasak, ennek pôtlâsâul a burgonydt honositottâk meg, melyet a meg- szâllâs elôtt csak Bosznia éjszaki részén termesztettek csekély mértékben. A burgonyatermesztés oly nagy elôhaladâst tett, hogy a termés 1882-tôl 1898-ig 137.907 métermâzsârôl 653.809 métermâzsâra emelkedett, vagyis 474 szâzalékkal növekedett. A dohdnytermesztés Herczegovinâban a kormâny erélyes és czéltudatos tâmogatâsa folytân mâr évek öta oly nagy lenduletet vett, hogy szâmos csalâdra nézve vâlt a vagyonossâg forrâsâvâ. Mindjârt a dohânyegyedârûsâg életbeléptetése utân 1880-ban a kormâny minden lehetô eszkôzzel azon volt, hogy a sajât kezelésu dohânytermesztésnek a mosztâri, Ijubuskii, stolaci, ljubinjei és trebinjei kerûletekben mennél nagyobb kiterjedést adjon. Jutalmat osztott ki azok kôzt, a kik több és jobb minôségû dohânyt termesztettek. A fôllendûlésre azonban különösen sokat tettek a kincstâri minta dohâny- gazdasâgok, melyeket Herczegovinâban: Mosztârban, Ljubuskiban, Stolacban, Ljubinjében és Trebinjében, Boszniâban pedig Orasjében és Potoianiban âllitottak fol, és a melyek nemcsak gyakorlati iskolâi a czélszerû dohânymive- lésnek, hanem évenként több milliö elsôrendû palântât is osztanak ki ingyen az ûltetvényesek kôzt. Hogy a dohânytermesztés mennyire emelkedett, kitûnik abböl, hogy 1880-ban Herczegovinâban csak 8.774 métermâzs'a dohânyt vâltottak be 635 516 forinton, Boszniâban pedig csak 1.762 métermâzsât 70.563 forinton; mig ellenben 1898-ban Herczegovinâban mâr 26.987 métermâzsa dohâny 1,368.644 forint értékkel, Boszniâban pedig 6.387 métermâzsa 196.568 forint értékkel kerult bevâltâsra. Az egyedârusâg fonnâllâsa öta 1898-ig Herczegovinâban 389.437, Boszniâban 31.634 métermâzsa dohânyt szâllitottak be, s ezért a kincstâr 56