Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

454 képesség még sem egyenletes, s általában gazdag szilvatermésú évek cseké- lyebb termésúekkel váltakoznak, a minek fóleg a fák hanyag gondozása az oka. A boszniai szilva, melynek aszalt gyümölcse messze az ország határain tul is ösmert és keresett, egy, a legjobban termó fák sarjainak állandó kiválasztása által a kózónséges házi szilvából (Prunus domestica) a neki különösen alkalmas éghajlati és talajviszonyok hatása alatt keletkezett szilvafaj. Gyümölcse nagy, néha igen nagy, rendkivúl nemes alakú, sotétkék, erósen hamvas héjjal, ropogös, sárga, czukorban gazdag s nagyon kellemes zamatú gyümölcshüssal. A Boszniában termesztett szilva, részint benn az országban, részint a külföld gyümölcspiaczain kél el; csak kisebb mértékben kerúl nyers állapot- ban fogyasztásra. Az é^enként nyert gyümölcs legnagyobb részét megaszalják, a silányabb minóségút pedig lekvár- vagy rakija- (szilvórium) készitésre for- dítják. Az aszalást többnyire maguk a termesztók végzik, kik aztán árújokat a belföldi piaczokon kereskedóknek eladják, ezek gondoskodnak a termés tovább szállításáról. Az aszalás többnyire a kezdetleges boszniai szilvaaszalókon (pusnica) torténik, a melyektól az erósen konzervativ hajlamú népet az aszalók tóbbféle hiánya daczára csak nehezen lehet elszoktatni. A boszniai aszalók megjavítása végett az országos kormány azokon átalakítási kisérleteket haj- tatott végre, melyek nagyon kedvezó eredményre vezettek. A kormány Cazenille-rendszerú franczia aszalókészúlékeket is vásárolt s osztott ki a vétel- árnak évi részletekben való visszafizetése mellett a termelóknek. Brfkában s Boszniának más 14 piaczán, hol a szilvakereskedés legnagyobb része össz- pontosúl, a kormány külön vásári statutomokat léptetett életbe a végból, hogy csak jól aszalt árú kerüljön eladásra. A termesztók által piaczra vitt aszalt szilvát a nagykereskedók raktáraik- ban egy külön e czélra készúlt trieur segítségével a szerint, hogy hány szem szilva megy egy fél kilogrammra, több minóségben osztályozzák. A legérté- kesebb minóségü aszalványokat, mint 60—65 és 70—75 szemes árút fókép ládákban, a többit, mely a legnagyobb tömeget teszi, zsákokban szállítják külföldre. Ep ügy, mint az aszalás, a lekvárkészítés és a rakija (szilvórium) fózése is a termesztók kezében van, kik terményüket, a mennyiben nem a belföldön fogyasztják el, a kiviteli kereskedelemnek adják át. A müncheni Weiss czég l838-ban Brfkában egy conserv-gyárat állított, a melyben az aszalt és osztályozott szilvát, hogy tartósságát fokozzák s egyöntetü sótét színt adjanak neki, a Francziaországban foltalált és netuvag"-e