Seite - 455 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

455 (pärolö aszaläs-) nak nevezett eljäräsnak vetik alä. A gyär evenkent körtil- belül lO.OOO metermäzsa aszalt szilvät dolgoz föl. Mint Boszniaban a szilvatermesztes, Herczegovinäban a sz'öl'ömiveUs visz nagyon fontos szerepet. A szölömivelesre forditott 6.168.68 hektärnyi összes teruletböl 5.900.92 hektär Herczegovinära esik, s csak 267.75 hektär Boszniära. A megszälläs idejeben Herczegovinäban a szölömivelesnek szentelt terület meg csak 4.403.14 hektärt tett, ellenben 1898-ban mär 5.900.92 hektärt, a mi 40 szäzaleknyi növekedesnek felel meg. Boszniäban a szölö- Rakija- (szilvörium) {özis. miveles a megszälläs elött meg csak 121.36 hektär területet foglalt el, mig 1898-ban mär 267.75 hektär volt szölötökekkel beültetve, ügy, hogy a terület növekedese 120 szäzalekra rügott. Herczegovinäban a szölömivelest a mosztäri (3.029.42 hektär), a ljubuskii (1.017.44 hektär), a konjicai (656.47 hektär), a stoläci (842.25 hektär), a trebinjei (267.85 hektär) es a ljubinjei (87.49 hektär) keruletekben üzik, mig a többi härom kerületben, a gacköi, bileki es nevesinjeiben, minthogy ezek igen magasan feküsznek, a szölömiveles mär nem sikerül. Maga a miveles nagyobb reszt meg alacsony fokon äll. A tökeket, melyeken rövid csapokkal bakmetszest alkalmaznak, Herczegovinäban többnyire karrt nelkül mivelik. Egyes termesztök azonban a mostari es lastvai gyümölcstermesztesi es szölö- mivelesi ällomäs peldäjät követve mär kezdenek szölökarökat alkalmazni.